Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

RUSZOLY JÓZSEF Választók és választások három alsó-magyarországi bányavárosban 1848-1872

nem voltak bányavárosai. Ennek is tudható be, hogy míg az ország más vidékein az 1848:V. tc. szerint a jelentősebb bányavárosok önálló országgyűlési képviselőválasztási jogukat megtarthatták (Besztercebánya, Körmöc, Selmec Bélabányával), vagy legalábbis a törvény szerint egy-egy megyei választókerület székhelyei lettek (Zólyomban Breznóbánya Libetbányával, Korpona: Barsban Új-Bánya, Hontban Bakabánya, Szatmárban Nagybánya), Krassó vármegye megkapta a maga hat követi (képviselői) helyét, részükre a törvény által lazán előírt feltételek szerint — a lakosság számára s „a lakásuk helyén kívül szavazandó választók könnyebbségére tekintettel" — magának kellett beosztani választókerületeit.

13 5. Selmecbányán, ahol már 1848-ban vitatott volt a bányatisztek választójoga, fizetésükre való tekintettel a központi választmány mégis összeírhatónak tartotta őket, mivel „a törvényben kifejezett tőkejövedelem alatt a közálladalmi tisztek fizetése is, melyek minden tőke kamatjainál biztosabbak, — mint biztos és állandó egyéni jövedelem érthetők, és ennél fogva [...] a tisztek mint követválasztók befogadhatok". E véleményt a belügyminiszter jóváhagyásától téve függővé, május 30-án föl is terjesztette e határozatot hozzá, mivel azonban az Pestre csak 9-én érkezett, a miniszter 18-án kiadott válasza a másnapi választására már nem érkezhetett meg. Vörös Károly részint a 100 forint jövedelem alapján fölvett bányatiszteket és altiszteket a névsorból is kitörölték.

14 Jendrassik Miksa bányatanácsos volt 1848/49-ben a képviselő,aki Debrecenbe már nem ment el, ezért mandátuma 1849. március 13 A továbbiakban vizsgálódásaimat kizárólag arra a három alsó-magyarországi bányavárosra korlátozom, amelynek választópolgárai a népképviseleti rendszerben is megőrizték önálló országgyűlési képviseletüket. A Krassó vármegyei választásokat is földolgoztam. L. RUSZOLY JÓZSEF: Választők és választások a bányavidékeken. 1848-1872. Publicationes Jur. et Pol. Miskolc. Tom. Ill/b. Fase. 9. Miskolc, 1988. 255-286. Kny. is. Utánközlésben: RUSZOLY JÓZSEF: Alkotmánytörténeti tanulmányok 1: 37-64. (Szeged, 1991). Megjegyzem, hogy e közleményem is jelentős részben hivatkozott tanulmányomra épül, ám az 1861-i választások részletesebb bemutatásával mégis túlmutat azon. Bizonyos szövegrészeiben egyezést mutat sajtó előtt álló Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861-1868 [...] című monográfiámmal, így régiesen szólva: akár ez utóbbi mutatványának is tekinthető. 14 Vörös Károly 189., Csizmadia Andor, 97. — 1848-at illetően továbbra is e szerzőkre, illetve műveikre hagyatkozom.