Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

RUSZOLY JÓZSEF Választók és választások három alsó-magyarországi bányavárosban 1848-1872

E szűkítések az alsótáblán vitára adtak okot. Schnee László (Heves vm.), Madarász László (Somogy vm.) és Joannovics György (Temesvár) ellenezték ezeket, „mert a jövedelem forrását kutatni senkinek sincs joga, s mert így p.o. [példának okáért] a nyugpénzesek kirekesztetnének". Velük szemben gr. Andrássy Gyula (Zemplén vm.) és Szentkirályi Móric (Pest vm.) érvei győztek. Szerintük a főrendi módosítás nem egyéb, mint a „biztos jövedelem" kifejezésének magyarázata, „tőke név alatt pedig nyugpénz is értetik". „Kinek munkája után 100 ft [évi] jövedelme nincs, az megszűnt élni, sőt e szerint minden koldus választó lehetne, s ha biztos jövedelem nem kívántatik, ez annyi, mint kimondani, hogy: »minden ember választó, aki él«."

6 Az alsótábla többsége elfogadta a főrendek „beszúrásait"; így alakult ki a törvénycikk e pontja, mely szerint választók: „Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokunkból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek." A saját földbirtok, méginkább a tőke fogalma a gyakorlatban rengeteg problémát vetett föl.

7 4. A hely szelleme is indokolja, hogy a bányászattal és a vele akkor még szorosabb kapcsolatban álló kohászattal foglalkozók választójogának kérdését emeljem ki közülük. Nem kuriózumként, hanem olyan, egész vidékeket érintő kérdésként, melynek a közjogtörténeten túlmutató, a hazai bányászat történetének alig ismert társadalmi és politikai vonatkozásaiban is jelentősége van. A Századok 82. évfolyamában, amely tudtommal nem a rajta föltüntetett 1948-ban, hanem évekkel később jelent meg, összevont 14. számban, tette közzé Vörös Károly A választójog kérdése a bányavidékeken 1848-ban c, a forrásközlés és a földolgozás elemeit elegyítő írását

8

, melynek hozadékát Csizmadia Andor is hasznosította A magyar választási rendszer 1848-1849-ben (Az első népképviseleti választások) c. 6 Felsőházi Napló 1848. ápr. 12. 7 A népképviseleti törvény létrejöttéről lásd RUSZOLY JÓZSEF: A országgyűlési népképviselet bevezetése Magyarországon (Az Í848:V. tc. létrejötte). = Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. FAZEKAS CSABA. MISKOLC, 1996. 277-299. Utánközlésben: RUSZOLY JÓZSEF: Alkotmány és hagyomány. Újabb jog- és alkotmánytörténeti tanulmányok. Szeged, 1997. 57-84. 8 VÖRÖS KÁROLY: A választójog kérdése a bányavidékeken 1848-ban. Századok 82. évf. (1948)166-190.