Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

jában az egyházi érdekek veszélyeztetése miatt) az egész törvényjavaslat elhalasztása mellett foglalt állást.

62 A terjedelmes, és fentebb valóban csak részleteiben érintett vita hátterének elemzése előtt érdemes egy kicsit közelebbről is elemezni a közös iskola eszméjét. A közös (szimultán) iskola intézménye a felvilágosult abszolutizmus eszmerendszerében született, mely felfogásának középpontjába nem az egyház vagy valamely egyéb intézmény, hanem az állam - felekezeti kereteken átívelő - érdekeit állította. Az államnak pedig - elsősorban II. József érvelésében - elsőrangú érdeke a felekezeti ellenségeskedés elkerülése, a vallásos ideológiától (mint az oktatásban felesleges tartozéktól) mentes állampolgárok kinevelése. A közös iskola (lényegében a későbbi községi illetve mai szóhasználattal: önkormányzati iskola őse), mint egyike II. József „legmerészebb újításainak"

63 tehát elsősorban az iskolát egyfajta „missziós területnek" tekintő, önös felekezeti szempontjainak alárendelő egyházak érdekeit sértette, az állampolgári közösség elvének azonban tökéletesen megfelelt, s így nem véletlenül lett a reformkori liberálisok egyik kedvelt eszméje. Lényegét Vályi K. András, Kazinczy Ferenc munkatársa így összegezte: „lerontja az egy haza polgárai közt levő káros elválasztó falakat s az onnan kikerülő nemzedék mosolyogni fog a gyávaságon, hogy ember az embert, keresztyén a keresztyént, a feletársat feletárs egykor ok nélkül gyűlölhetett."

64 Az 1780-as évek második felében nem kevés egyházi ellenállást kellett leküzdeni ahhoz, hogy több helyen a különböző vallású gyermekek a világi tudományokat egy iskolában, felekezetileg semleges oktatás keretében tanulhassák. Kazinczy Ferenc, mint kassai kerületi tanfelügyelő három év alatt 19 közös iskolát szervezett, de a protestáns és katolikus egyházak együttes ellenállásával alig tudott megbirkózni.

65 II. József halálával a közös iskola eszméje (az elv, mely szerint - Kazinczy szavaival - „a hon polgárai együtt neveltessenek"

66

) is sírba szállt, „feltámadása" csak 1848-ban következett be. (Az egységes, nemzeti közoktatás programját egyébként mind az « Hajdú, 1933. 256-257. p.; Beér-Csizmadia, 1954. 620-621. p.; Felkai, 1979. 97-99. p.; Csorba, 1998. 278. p. stb. ö Fináczy, 1927. 381-382. p. 64 Idézi: Komis, 1927. I. köt. 76. p. 65 Ld. minderről fentiek mellett: Kosáry, 1996. 468-469. p.; Fehér, 1989. stb. 66 Komis, 1927.1. köt. 77. p.