Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

SZILÁNKOK

Szilánkok ADÁCS TÖRTÉNETÉHEZ 1. Rövid helyszínrajz Adács község Heves megyében, Gyöngyös városától délre fekszik a Nagy-Alföld peremén. A Budapest—Miskolc kettó's vágányú villamos vasút régen csak érintette, de ma már derékban szeli ketté ezt az ó'si települést. Hegyei nincsenek. Körös-körül sík a táj, de a Mátra kéklő' ormai idelátszanak és észak felól, 20 km távolságból pártaszerűen zárják el a szemhatárt. A házak udvarán fúrt kutak vize nagy része ivásra alkalmatlan. Van azonban több mélyfúrású „artézi-kútja", melyből kettó' állandóan ontotta kellemes ízú, kénes illatú vizét. Nagyobb folyó nincs a közelben, csupán a „Gyöngyöspatak" medre húz el mellette nyugatról. Ennek vize száraz idól>en csak mint szelíd erecske folydogál, és csupán nagyobb esó'zések idején duzzad meg komolyan, ennek a partján ó'rölt valamikor az adácsi vízimalom. Az öregek közül még élnek olyanok, akik ide jártak terményt őröltetni a századfordulón.

1 Vidékünk éghajlata szelíd, mérsékelt. Nagy viharok és szelek csak ritkán háborgatják, s ha fúj, legtöbbször „a Mátra felól fúj a szél". Földje fekete, első' rangú termó'föld, melyben szorgalmas népe megtermeli mindazt a növényt, ami a Nagy-Alföldön otthonos. 1 FÉNYES ELEK.- Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851. I. köt. 9. lap