Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)

túlzásokra ragadtatta magát, miközben hevesen támadta Kossuthot. Kifejezetten ta­gadta, hogy demokrata lett volna, despota hajlamokkal vádolta, számos torzított vagy kifejezetten téves állítás között. 97 Talán, ha Palóczy tudta volna, milyen lavinát indít el javaslata, még egyszer meggondolja az általa tervezett összeghatár megajánlását, hiszen Kossuth iránt személyesen és mint a független Magyarország kormányfője iránt egyaránt őszinte tiszteletet és nagyrabecsülést érzett, ami egyébként minden bi­zonnyal - elszórt kossuthi utalásokból következően - kölcsönös volt közöttük. 98 . Palóczy továbbá - hasonlóan a reformkori pozsonyi országgyűlésekhez - Deb­recenben is közkedvelt figura volt a társasági életben, különösen a fiatalabb képvi­selők között. Kacskovics Lajos emlékirata ismerteti a képviselők által látogatott klu­bokat, például az egyik legnépszerűbbet (és általa is gyakran felkeresett asztaltársa­ságot), melyet Recsky András képviselő „üzemeltetett". Palóczyról szóló megemlé­kezése azért is érdekes, mert egy ritka bepillantást nyújt magánéletébe: „Midőn va­laminek emlékét meg akartuk ünnepelni, (például, ha a csatatérről kedvező hírt kap­tunk) meghívtuk vendégül Nyáry Pált, vagy az öreg Palóczy László korelnökünket, ki roppant emlékező tehetséggel, históriai s kronologikus adatokkal [...] gyakran jól tartott bennünket, mindannyiszor elmondva: »ma ennyi és ennyi évvel ezelőtt ez és ez törtent« De valahányszor meghívatott, mindig kikötötte magának, hogy az ebéd egyéb fogásai mellett vastagételül lencse és pacal ne maradjon el." 99 Továbbá, gyak­ran kérték fel Palóczyt különböző alkalmi szónoklatok tartására, élvezetes beszédei mindig lenyűgözték a hallgatóságot, akár kitüntetés adományozásáról, akár gyászbe­szédről volt szó. (Asztalos Pál képviselő halálakor mondott szavait a jegyzőkönyv is megörökítette. Ld. 1.37. sz. dokumentum.) Vukovics Sebő emlékirataiban megemlíti, hogy 1849 márciusában egy kitüntetés adományozásánál Kossuth felszólalását meg­előzve „Palóczy mondott, mint mindig, történészeti fűszerrel a jelenlévő közönség­hez beszédet." 100 Márpedig joggal feltételezhetjük, hogy ha ez az eset egyszer elő­fordult, Palóczy máskor is gyakran kapott felkérést különféle alkalmi beszédekre. Sőt, még a Pestről való költözéskor sem tagadta meg önmagát, január 2-án Szolno­kon a csikorgó hidegben úgy anekdotázott (ekkor egy korlátolt felfogású szerzetes­ről) képviselőtársainak, mintha csak a képviselőház folyosóján ácsorogtak volna. 101 Az biztos, hogy Kossuth és közvetlen környezete a szabadságharc vezetőinek számbavételekor tekintettel volt az országgyűlésben tényleges elnöki feladatokat el­látó Palóczyra is. Jelzi ezt, hogy a korelnök szóba került például Madarász László és Kossuth megbeszélésein is, amikor az esetleges átalakításokra váró törvényhozó és végrehajtó hatalom személyi kérdéseiről tárgyaltak. 102 Szemere például 500.000 frankos évdíjra emlékezett stb. Hennunn-Pelyach (szerk.), 1990. 234. p. Csak egy megjegyzés: Kossuth nemcsak 1848 előtt írt feljegyzéseiben, hanem az emigrációban is me­leg szeretettel emlékezett meg „a jó öreg", lelkiismeretes Palóczyról. Ld. pl. MOL. R 90. 1. 29. Kacskovics Lajos emlékiratai. OSzKK. Fol. Hung. 1329. 135. p. Leírása szerint egyébként a képviselők inkább személyes érdeklődés és nem pártállás szerint látogatták a klubokat, bár a békepártiak egy helyre jártak. 1 Katona Tamás (szerk.): Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. Bp., 1982. 12. p. 1 Hunfalvy, 1986. 138. p. 1 Takács.'1982. 162. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom