Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
5. Pesten és Szegeden 5.1. Az országgyűlés elnöke Palóczy László számára az országgyűlés Pestre, majd Szegedre költözése újra jelentős közszereplési lehetőséget nyitott. Almássy Pál, a képviselőház alelnöke, aki Debrecenben az elnöki feladatkört látta el, Palóczyhoz írott levelében lemondott megbízásáról, arra hivatkozva, hogy 1849. június 18-án a hétszemélyes főtörvényszék másodelnökévé nevezték ki. 103 Ezért a július 2-án Pesten összeült tanácskozáson, miután Palóczy megnyitotta az ülést cs felolvasták Almássy levelét, megkérdezte a Házat, hogy kívánnak-e rendelkezni az elnökséggel kapcsolatban. A honatyák többsége nem akart az elnökléssel kapcsolatos titkos szavazási és egyéb procedúrába bonyolódni, ezért mindenfelöl kiáltották: „maradjon a korelnök!" Úgy gondoljuk, ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy a képviselők figyelmét ekkor az ország kül- és belpolitikai helyzete foglalkoztatta leginkább, hanem a Palóczy („a szabadságharc e tűzlelkű nesztora" 1 " 4 ) iránti tisztelet, Debrecenben tanúsított elnöki munkájának elismerése is megnyilvánult benne. „Én a képviselőház akaratának tisztelettel hódolok" - mondta, majd kifejtette, hogy mielőtt bármihez is fognának, ismerniük kell a helyzetet, ezért Kossuthért küldetett, hogy a kormányzó elnök ismertesse az ország kilátásait. 1 " 5 A július 2-i nyilvános ülés előtti zárt ülésen fontos szervezési feladatok hárultak rá, ahogyan korábban Debrecenben is. A július 1-én tartott értekezleten ő szólította fel a kormányt, hogy tájékoztassa a képviselőket a tanácskozások tárgyáról. Az esti órákban tartott megbeszélésen Palóczy közvetített a kormányzó és a képviselők között az országgyűlés összehívását illetve elnapolását célzó tárgyalásokban. ]m Kossuthnak a képviselőház nyílt ülésén tett egyik legfontosabb bejelentése, hogy a fővárost újra fel kell adni, ezért Palóczy azzal zárt az ülést, hogy amikor újra összegyűlhetnek, a képviselők értesítést fognak kapni. Július 8-11. között a kormány valamint a képviselők Pestről Szegedre költöztek, bizonyára ekkor jött a Tisza-parti városba Palóczy is. Mintegy 180 képviselő érkezett meg Szegedre, ami önmagában nem kellett, hogy csüggesztőleg hasson, hiszen hozzávetőlegesen 150-en érkeztek meg Debrecenbe is 1849 januárjában, azután emelkedett csak a létszám. Szemerével történt előzetes értekezését követően július 13-án Palóczy felhívta a képviselőház (valamint vele egyidejűleg Perényi Zsigmond a felsőház) tagjait, hogy július 21-én Szegeden jelenjenek meg a tanácskozás folytatására. 107 Július közepén elterjedt a hír Szegeden, hogy Deák Ferenc újra visszatér a Almássy Pálról kitűnő jellemzést adott verses formában Szemere Bertalan „Lombok és Töviskék. Forradalmi jellemképek." c. munkájában. Ld. pl.: RFMK. HGy. Almássyra ld. még: OSzKK. Fol. Hung. 2092. (Kozma-lexikon) I. köt. 24-25. p. Gracza, 1898. V. köt. 1024. p. Beér-Csizmadia, 1954. 441-442. p. A július 1-i értekezletről ld. Hunfalvy, 1888. 184-187. p. Az értesítés szövege mindössze ennyi volt: „A nemzeti képviselőház Pesten, f.e. július 2-kán hozott határozata következtében általtett üléseit Szegeden f.e. július 21-kén. d.e. 10 órakor kezdendi
