Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

pököt és zár alá vétette minden magyarországi (elsősorban Torontál megyei) birtokát, továbbá kivonta fennhatósága alól a muraközi részt és a szombathelyi püspökséghez csatolta.*' 1.6. A népiskolai törvényről

40 Pest, 1848. augusztus 4. Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter 1848. július 24-én nyújtotta be az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatát,^ melyet a Ház kinyomatott és elrendelte az osztályokban való tárgyalását. Augusztus l-re elkészült az osztályok központi bizottmányának jelentése, s a Ház 3-án kezdte meg részletes tárgyalását. Palóczy gyakran nagy beszédben szólt az egyre hosszabb vitához (több, mint egy hétig, augusztus 12-ig tartott az oktatási törvényjavaslat vitája), először augusztus 4-én kért szót, hogy megindokolja „kedvenc eszméjét", a felekezeti kötöttségtől független népiskola általánossá tételét kimondó indítványát.

42 (A többség egyébként általában már kezdetben elítélte a törvényjavaslat hangnemét, mely a képviselők szerint túlzottan is egyházi érdekeket tartott szem előtt. Bernáth József székelyhídi képviselő szerint például Eötvös javaslata olyan, mintha észre sem vette volna a márciusi-áprilisi változásokat, továbbá többen hangsúlyozták - mint például Halász Boldizsár dabasi képviselő is - hogy az iskolai kérdést nem lehet elválasztani általános egyházpolitikai elvektől, a felekezetek finanszírozásának gyökeres átalakításától stb.) A tárgy, melyről tanácskozunk, felette fontos, mert nem kevesebbről, s nem többről van szó, mint a következő nemzedék boldogsága- vagy boldogtalanságáról. Annyival inkább kíván pedig megfontolást a dolog, minthogy nem a magunk saját boldogságáról, hanem oly lények boldogságáról tanácskozunk, kik, még nem régen kerülvén ki 39 MOL. H 2. 1066/1848. illetve: KLÖM XIII. 198. p. ld. még erről: KLÖM XIV. 306. p. Haulik György egyébként a katolikus püspöki kar egyik leginkább udvarhü személyisége volt, 1849 májusában például (Scitovszky Jánossal, a később kinevezett esztergomi érsekkel) részt vett Bécsben az osztrák püspöki kar értekezletén, mely elsősorban a birodalom politikai újrarendezésével foglalkozott. Ld. erről pl.: Balázs Péter (szerk.): Viale Prelá bécsi pápai nuncius jelentései a magyar forradalomról és szabadságharcról 1849-ben. In: Levéltári Közlemények. 1975.; Lukács Lajos: A Vatikán és Magyarország. A bécsi apostoli nunciusok jelentései és levelezése Magyarországról. Bp., 1981. 76. p. stb. 40 Közlöny, 1848. 58. sz. (augusztus 6.) 274-275. p. 41 Ld. pl: Beér-Csizmadia, 1954. 613-615. p.; Hajdú. 1933.; Felkai, 1957. 105-107. p. stb. Eötvös beszédeit a népiskolai törvényjavaslat vitájában utóbbi kötet mellett ld. még: Eötvös József: Beszédek, II. Politikai beszédek, I. Bp., 1902. (Báró Eötvös József összes munkái, IX.) 265-287. p. stb. 42 Ld. még a bevezető tanulmányt.