Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
1. Beszédek
Tisztelt képviselők! Ha visszaemlékezünk a történt esetre, az eligazítja a dolgot, és felvilágosít bennünket. A dolog története röviden ez: Bogdanovics Vilibald adott be egy indítványt, mely csak egyenesen arra szorítkozott, hogy a zágrábi püspök, káptalan és auraniai perjel magyarországbani jószágainak jövedelmei zár alá vétessenek. Csak ennyire terjedt indítványa, melyet, midőn felkerült, maga visszavévén, igen helyesen azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy visszavévén indítványát, megbukott. Én akkor felvettem indítványát, de többre terjeszkedtem, és akkor méltóztattak meghagyni nekem, hogy indítványomat formulázzam. Én ezt meg is ígértem, és jelentem, hogy indítványomat bármikor is beadhatom. De azért nem adtam be, mert amint a vésztörvény-javaslatban benne van egy szakasz, melyben ez van: az ilyen lázongó helyekre kiküldendő királyi biztos minden levelezést és közlekedést felfüggeszt. 37 Ha ez áll, akkor az én speciális indítványomra semmi szükség sincs, mert azon elv, hogy a levelezést megszoríthatja, vagy fel is függesztheti, minden részletes intézkedést kizár. Én tehát nem akartam beadni indítványomat, de ha tetszik a háznak, minden órában beadhatom. Hanem kultuszminiszter úr nem jól nézte a dolgot, mert én nemcsak a zágrábi püspökre szorítkoztam, sokkal nagyobb bűnös van itt, ki sokkal nagyobb gyanú alatt áll, tudniillik a karlovici érsek vagy metropolita. Én azt tartom, erre nézve vizsgálatra sincs szükség, s azt senki sem tagadhatja, hogy Rajacicnak kezében a magyarországi görögöknek kormányát hagyni nem lehet. Neki meghagyta báró Hrabovszky királyi biztos, hogy jöjjön vissza Karlovicra, s visszajött-e? Nem, most is a szerbek táborában van, mint hajdan Kapisztrán kereszttel a kezében, 38 így lázítja a szerbeket hazánk ellen. Hogyan lehet tehát kezében hagyni a magyarországi görögök kormányát? Erre nem kell a minisztériumnak semmi utasítást várni. Én tehát arra szólítom fel a házat, hogy a kultuszminiszternek hagyjuk meg, miszerint addig, míg ezen tárgy tüzetesen tárgyalva lesz, tüstént tiltsa meg a magyarországi görög egyháznak, hogy tőle semmi rendelést el ne fogadjon. [Helyeslés.] A kérdést szavazásra tették fel, a Ház többsége megelégedett a miniszter válaszával illetve addigi tevékenységével, és nem kívánta életbe léptetni a Palóczy által is követelt erélyesebb lépéseket. Érdekes módon később mégis pontosan megtörténtek a Palóczy által szorgalmazott intézkedések: Október 14-én (vagyis akkor, amikor a zágrábi katolikus püspökkel való békülékenysé get már végképp semmi nem indokolta) az Országos Honvédelmi Bizottmány hazaárulónak minősítette Haulik György zágrábi püsEzt a minisztériumi javaslat I. rész 7. §. mondta ki pontosan, mely arról rendelkezett, hogy minden polgári hatalom a királyi biztosnak rendeltetik alá. beleértve a levelezés, közlekedés és egyéb információcsere „megszorítását illetve egészen felfüggesztését." Ld. Beér-Csizmadia, 1954. 708709. p. Célzás a Kapisztrán János által vezetett törökellenes keresztes hadjáratra, melynek során a pápa küldöttje erélyes fellépéssel mozgósított az eretnekek és a törökök ellen. Palóczy hasonlata itt nyilván csak felszínes párhuzamokra vonatkozik, hiszen a Kapisztrán által megmozgatott tömegnek fontos szerepe volt a törököket visszaverő 1456-os nándorfehérvári diadalban.
