Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

Palóczy július 26-án terjesztette elő a zágrábi püspök és a karlócai metropolita tevékenységének korlátozásáról, illetve magyarországi javaiktól való megfosztásukról szóló indítványát. (Ld. 1.3. sz. dokumentumhoz írottakat.) Az eredeti indítványtevő, Bogdanovics Vilibald a július 29-i ülésen kifejtette, hogy Palóczy nem sajátíthatja ki javaslatát, mert hivatalosan nem vonta azt vissza, és nem is állt szándékában, csak arra az esetre helyezte ezt kilátásba, ha más kérdésekkel akar a törvényhozás foglalkozni. Mivel azonban a dolog közérdeklődésre tart számot - mondta - meg kívánja újítani javaslatát. Pázmándy Dénes visszautasította az ajánlkozást, mondván, hogy Bogdanovics visszavonta indítványát, amelyet Palóczy magáévá tett és kiegészített, ezért ő jogosult (sőt köteles) annak megfogalmazására és a Házhoz való benyújtására. Legközelebb jobban gondolja meg, ha visszavon valamit - figyelmeztette a házelnök a zágrábi püspökséggel kapcsolatos javaslatát ezúttal is részletesen kifejtő Bogdanovicsot.

74 A házszabályokba bonyolódó súlyos politikai kérdés az augusztus 3-i ülésen is szóba került, amikor egyébként számos külpolitikai szempontból fontos beszédet hallhattak a képviselők, például Kossuth a német egységről és a horvát kérdésről,

75 de szót kért Teleki László, Nyáry Pál, Perczel Mór stb. is. Az ülés vége felé Bakalovics Szilárd a zágrábi püspök Torontál megyei hűbéreseivel kapcsolatban terjesztett elő javaslatot

7

'" ennek kapcsán Madarász László majd később Perczel Mór interpellált Eötvös József kultuszminiszterhez, hogy megtörtént-e a zágrábi püspök figyelmeztetése és a Muraköz fennhatóságától való megfosztása illetve Rajacic tevékenységének megszüntetése. Eötvös azzal tért ki a válasz elől, hogy a muraközi papság nagyon jó viszonyban van a magyarokkal, s Haulik püspök is csak azért nem jött az országgyűlésre, mert a magyar kormány úgy látta jobbnak, ha Horvátországban vigyáz a rend fenntartására. A magyar kormány ellen nyíltan agitáló püspök megvédése sokakban megütközést váltott ki és elégedetlenségüknek adtak hangot Eötvös erélyességével kapcsolatban. Perczel Mór nyíltan bírálta Eötvöst, hangsúlyozva, hogy „a zágrábi püspökkel való szövetkezés semmiképp nem függ össze azon elvekkel, és megtagadása volna a minisztérium részéről azon elveknek, melyekből a minisztérium keletkezett. " Hasonló hangokat ütött meg Palóczy László is: címet adományozott, igaz, hogy utóbbit a görögkeleti egyetemes egyház soha nem ismerte el. Ld. erről pl.: Balogh-Gergely, 1996. 97., 100. p. Közlöny, 1848. 52. sz. (július 31.) 241. p. Ezt ld. pl.: KLÖM XII. 670-675. p. Bakalovics javaslata az ún. praedialis (vagyis egyházi birtokon élő és valamely egyházi méltóság - jelen esetben a zágrábi püspök - hübérurasága alá tartozó) nemesek felszabadítására irányult, akik többnyire pénzbeli szolgáltatással tartoztak uruknak. Augusztus 10-én úgy döntött a Ház, hogy Bakalovics indítványát az úrbéri törvényjavaslat általános tárgyalásánál fogja felvenni, addig az igazságügyminiszterhez utasítja. Ld.: Beér-Csizmadia. 1954. 661. p.