Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

1.4. A vésztörvényről

24 Pest, 1848. július 29. Vésztörvényszéknek (rögtönítélő és haditörvényszék, marciális törvényszék) azokat a rendkívüli intézkedéseket életbe léptető testületeket tekintették, melyek a politikai bűnösök ügyeit az országgyűlés által külön e célra kirendelt testület által tárgyalta és hozott végrehajtható ítéleteket. A testület felállítását sokak szerint indokolta, hogy a régi illetve polgári bíróságok rendkívüli katonai (forradalmi stb.) helyzetben nem alkalmasak megfelelő ítéletalkotásra. A kérdést első ízben a Délvidéken tapasztalható események miatt kellett az országgyűlésnek tárgyalás alá venni.

25 Hadzsics Lázár, Nagybecskerek képviselője július 24-én önálló indítványt terjesztett a ház elé, melyben a rendkívüli helyzetre való tekintettel javasolta Bács, Torontál és Te me s megyék ostromállapotba helyezését (mai kifejezéssel: rendkívüli állapot kihirdetését). Hadzsics az országgyűléshez javaslatával együtt benyújtotta az osztályok központi bizottmányának jelentését is,

26 mely elismerte ugyan a törvény iránti szükséget, de az aktuális ülés folyama alatt nem látta lehetőségét tárgyalásának, és ezért nem kívánta a kormányt sem felszólítani a pontos kidolgozásra. A vitában többen felszólaltak (például Szemere is), elsősorban a törvény szükségességével kapcsolatban. A radikálisok erélyes életbeléptetését, a mérsékeltek a vésztörvény elkapkodott voltát hangoztatták. Barlos Ede képviselő elismerte, hogy korábban ő sem látta szükségét a vésztörvényjavaslatnak s hajlott volna az elhalasztására, a mindenfelől érkező kül- és belpolitikai hírek azonban szerinte is indokolttá tették a javaslat felvételét és tárgyalását. Azon ellenvéleményeket, miszerint nincs rá szükség, azzal szerelte le, hogy ha nincs, az elfogadott törvény akkor is megmarad, ha pedig lesz, nem kell hirtelen megalkotni. Besze János képviselő a korábbi bécsi forradalmi eseményekre utalva tartotta fontosnak elfogadását. Palóczy szintén sürgetőleg szólt a kérdéshez: Azon okok, melyeket Bartos követtársunk előszámlált, tökéletesen állanak, azokat magamévá teszem, de minthogy elmondva már voltak, nem ismétlem. De mondják a többi közt, hogy hiszen a régi kormány is kihirdette a rögtönítélőszékeket,

27 mikor Közlöny, 1848. 52. sz. (július 31.) 243-244. p. A vésztörvényből ld. részletesen: Sarlós, 1959. 157-168. p. stb. Beér-Csizmadia, 1954. 705-708. p.; röviden ismerteti: Sarlós, 1959. 105-108. p. Palóczy itt konkrétan az 1846-ban kiadott statáriális szabályzatra célzott, melynek eljárása ugyan még a feudális jog keretei között érvényesült, mégis mutatott hasonlóságokat az 1848-49-es vésztörvény-javaslatokkal. Palóczy tulajdonképpen arra akarta figyelmeztetni a Házat, hogy ne vegye át a régi rendszer elemeit, vagyis ne „önkényes", rendeleti úton, hanem a törvényesség alapján hozza