Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
1. Beszédek
szükségesnek látta. Igaz, de valljuk meg az igazat, hol van az eddigi élő törvényekben rögtönítélöszékekről említés? Felelet: sehol sincs! A régi kormány önkényéből cselekedett, s nem a törvény alapján. S arra hatalmazzuk fel a minisztériumot, hogy ö is kövesse e példát, s önkényből, hogy cselekedje, hogy akár rögtönítélöszéket, akár marciális törvényt hirdessen ki? Azt tartom, ezt nem jól cselekednők. El van ugyan törölve az I. rész 9. címe, 21i de azért a többi eddigi törvényeink mind eltörölve nincsenek, hanem 600.000 helyett 15 milliónak van a személye biztosítva. S így sarkalatos törvényeinket a törvényhozás beleegyezése nélkül semmi miniszter fel nem függesztheti, sem el nem törölheti. S ki előtt vannak feltárva az örök végzésnek jegyzőkönyve, miszerint a jövőt tudva, aszerint intézkedhessek? Ha szétoszlik az országos gyűlés, s nem lesz meghozva ily törvény: fog-e merni a minisztérium ily törvényszéket a maga önkényéből felállítani, s ha be fog állni oly rendkívüli szükség, melyet meg sem álmodék, mi történik akkor? Az országgyűlést minden 24 órában összehívni nem lehet. De azt mondják: legyünk nagylelkűek ellenségeink iránt is. Igen, Jézus is ezt tanította, 29 s azt mondják, hogyha egyes emberben szép a nagylelkűség, hogyne volna szép egy nagy nemzetnél? De vigyázzunk rá, a nagylelkűségnek is megvannak az ő határai, s vigyázzunk, nehogy az ellenség - mert ismétlem, hogy ribillió van a hazában - nehogy mondom az ellenség e nagylelkűséget félelemnek, vagy gyávaságnak magyarázza. S azt mondják, csak szelíd eszközökkel bánjunk. Igen, jól van, szelíd eszközökkel, ameddig lehet. De emlékezzünk a franciák híres királyára, IV. Henrikre. Szelíd ember volt, szerette a franciákat, ámbár ezek nem szerették őt annyira, mert Loyola Ignác fiaira hallgatott. Kik egyébiránt, midőn a nép háborgás, s lázadás állapotában volt, azt kommendálták, hogy keményebb eszközöket vegyen elő, de ő azt szokta volt mondani: ne bántsatok, csak szelíd eszközöket használjatok, mert egy kanál mézzel több legyet lehet fogni, mint 20 tonna ecettel. De e szelídségnek következése az lett, hogy Ravaillac gyilkos keze által végeztetett ki. 30 meg ezeket a mégoly szigorú intézkedéseit is. Ld. erről: Sarlós, 1959. 107. p. illetve: 163-164. p. 6. jegyz. Az 1848 előtti rendszerben egyébként valóban nem egyszer sor került különleges hatáskörrel felruházott bíróságok kinevezésére. Ezek közül nevezetessé vált az 1831. évi kolerajárványt kísérő parasztfelkelés leverését követően létrehozott rögtön ítélőszék, mely meglehetősen gyors eljárásban nagyon súlyos ítéleteket hozott. Ld. pl.: Gergely András: A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása. (1830-1840) In: Mérei Gyula (főszerk.): Magyarország története. 1790-1848. Bp. 1980. (Magyarország története tíz kötetben, 5.) 669-787. p., 677. p. Célzás Werbőczy Hármaskönyvének egyik fontos passzusára, mely „a nemeseknek négy kiváltságos és sarkalatos szabadságáról" címet viseli, s amely 1848 előtt a nemesi kiváltságok legtöbbet hivatkozottjogosultságait tartalmazza. Ld.: Werbőczy ( 1990) 12-1A. p. Célzás a „szeresd ellenségedet" parancsolatára, ld. pl.; Máté evangéliuma 5.44. Loyola Ignác fiai = értsd: jezsuiták. A célzás arra vonatkozik, hogy IV. (Bourbon) Henrik protestáns hitről tért át katolikusnak, hogy 1594-ben Franciaország királya lehessen. 1598-ban vallási türelmet hirdetett a hugenották részére (nantes-i ediklum). amely a szélsőséges katolikusok, elsősorban a jezsuiták kivételével kivívta a vallásháborúktól gyötört francia társadalom elismerését. 1610-ben Habsburg-ellenes hadjáratot tervezett, amelyet a jezsuiták nyíltan rosszallottak, s egy fanatikus hívük, François Ravaillac több késszúrással orvul megölte a hintóján utazó királyt. Ld. erről pl.: Papp Imre: A Napkirály. XIV. Lajos élete és kora. Bp., 1989. 10-15. p. stb.
