Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

Azt mondja kultuszminiszter úr, hogy a legújabb törvény azt parancsolja, miszerint meghallgatván minden illető felekezetet, az egyház és iskola dolgainak elrendezéséről adjon be a jövő hongyűlésre egy törvényjavaslatot, de ezt még eddig nem tehette, mert nem ért reá, s mert a hongyűlés rendkívüli is. Tökéletes igazsága van. Mert a törvény azt mondja, „hallgassa ki az illető felekezeteket", s miután a rendkívüli idő miatt ki nem hallgathatta, törvényjavaslatot nem adhatott be. De én azt mondom, hogy nem csendes, hanem háborús időben élünk, amikor mindent, ami csak a haza bátorlétének

22 veszélyeztetésére lehet, meg kell gátolni, nem kell várni a boldogabb időket, hogy tudniillik majd ha csendességben leszünk s időnk lesz, készítünk törvényjavaslatokat, kodifikációt stb., nem kell mindig csak szisztéma szerint tenni, mert mindenre csak azt felelem, hogy rebellió van a hazában. Ennélfogva ne ringassuk magunkat oly hiedelemben, mintha a Rajacicról mondottak nem lennének igazak, akiről tudjuk azt, hogy a magyarok ellen lázítja a rácokat, s azt mondja a rácoknak, kövessetek mindent el a magyarok ellen, de a császárhoz legyetek hívek. Hát, még most is vizsgálatot tegyünk, s a szisztémához ragaszkodva, mi csak nézzük tétlenül, mit nem követ el a lázadó csoport ellenünk? Ne várjuk mi ezt, hanem hagyjuk meg a kultuszminiszter úrnak, hogy tegye e részben azt, mit a magyar hon javára célszerűnek és hasznosnak lát. Hiszen hajóval vinni valamit tengeren másként békés időben szabad, de kérdem, hol van megsértve a polgári jog és szabadság akkor, ha valaki fegyvert nem enged vinni azoknak, kik ártásunkra fordítandják azokat? Nekünk kötelességünk minden módot elkövetni, hogy az ellenség irányunkban ártalmatlanná tétessék, mert mindig csak azt ismétlem, hogy rebellió van. A muraközi járásbeli papságra nézve pedig, melynek itt hallott nemzetiségi buzgósági jó szelleméért vigye meg a zalai követ egyéni magasztalásomat, csak azt akarnám, szakítsuk el a zágrábi püspökségtől, hogy legalább ne lenne kénytelen mindennap kétszer imádkozva azt mondani el a Miatyánk közepéből, „és ne vígy minket kísértetbe."

23 Egyébként, tisztelt ház, minthogy én ezen indítványra elkészülve nem voltam, mert nem tudtam, hogy az ezen indítványt tett követ úr indítványát szélnek ereszti, és így természetesen nem is lehettem rá készen, ígérem, hogy én ezen indítványt formulázva pár nap múlva beadandom, s akkor méltóztassanak tárgyalás alá venni. [Helyeslés.] Palóczy mellett többen is hangot adtak annak a kívánságuknak, hogy a román népet is fel kell szabadítani a karlócai metropolita (vagyis a szerbek) befolyása alól. Kazinczy Gábor különösen támogatta Palóczy indítványát, miszerint a zágrábi püspök nem érdemli meg Magyarország semmilyen jellegű anyagi támogatását. Utóbbival egyetértő' nyilatkozatot tett még Perczel Mór és Szemere is. Az országgyűlés ezután más tárgyra tért, így a kérdésről nem történt szavazás, már csak azért sem, mert Palóczy ígéretet tett, hogy írásban is beadja indítványát. (Vö. 1.5. sz. dokumentum.) Bátorlétének = értsd: biztonságának. A Miatyánk imádságára Jézus Krisztus hegyi beszédében tanította követőit, ld. pl.: Máté evangéliuma 6,13.