Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
bizonyítja, hogy még Debrecenben Kossuth Palóczyt is kinevezte 1849. május 8-án az ún. kegyelmi törvényszék közbírájává. 112 A jogerős bírósági végzéssel halálraítélteknek, illetve súlyos büntetésre ítélt bűnelkövetőknek való kegyelmezés joga korábban kizárólag az államfőt, vagyis az uralkodót illette. Ezt a jogát az áprilisi törvények is (a felelős miniszter ellenjegyzésének kitételével) érintetlenül hagyták," 3 1848 őszétől - nagyon ritka alkalmakkor - a honvédelmi bizottmány is intézkedett kegyelmi ügyekben, azonban a kegyelmezés jogelméleti (törvényességi) és gyakorlati kérdései tisztázatlanok maradtak, miközben a kegyelmi kérvények egyre gyűltek az Igazságügyminisztériumban." 4 Kossuth a nemzetgyűlésben május 1-én tartott beszédében ismertette elképzeléseit a kormányzói hatalomról és a függetlenség nyomán kialakult új helyzetben szükséges intézkedésekről, s ebben kifejtette egy négy tagú kegyelmi szék felállításának tervét, mely az igazságügyminiszter elnökletével a legfőbb kegyelmezés jogát gyakorolja." 5 (Kossuth ezzel kapcsolatos indítékai kiderülnek továbbá Görgeyhez írott május 12-i leveléből: „A nemzet némely majestaticus jogok" fi gyakorlatát reám ruházta, többek között a kegyelmezést. De én azt mondtam rá, nem akarom a kegyelmezés jogát akként gyakorolni, hogy önkény, szeszély vagy üldözés színét viselje, s azért kegyelmi széket állítok fel, s csak annak ítélete nyomán mondom ki azt, hogy kegyelmezek vagy nem kegyelmezek."" 7 ) A Vukovics Sebő igazságügyminiszter elnökletével létrejött szék tagjai lettek Palóczy mellett: Hunkár Antal veszprémi főispán, Jósika Miklós író, az OHB korábbi tagja, Josipovic Antal zágrábi főispán, illetve későbbi, június 15-i kinevezéssel Vörösmarty Mihály költő, Bácsalmás országgyűlési képviselője." 8 Palóczy bekerülése a tekintélyes társaságba önmagában elismerést jelentett, amit az is nyomatékosított, hogy a kegyelmi szék tagjai nem eseti megbízásként, hanem állandó jelleggel viselték tisztségüket. Mindezt világosan kifejezik Vukovics Sebő szavai, melyekkel a bírák kiválasztását indokolta. Jósika Miklósnak írt május 5-i felkérő levelében (Palóczyét sajnos nem ismerjük) például így fogalmazott: „A kegyelmi bíróság felállítását mennél 112 Vukovics felterjesztése Kossuthhoz a bírák személyére vonatkozóan: MOL. H 2. 6672/1849. sz. A hivatalos kinevezést ld.: Közlöny, 1849. 99. sz. (május 8.) 366. p.; illetve általában: F.Kiss, 1987. 110. p. Megjegyzés: mint Szűcs Sámuel írja, Palóczy kinevezéséről szűkebb pátriája is örömmel értesült, kitüntetésnek tekintve azt. Szűcs Sámuel: Miskolczi jegyzetek a szabadságharcz idejéből. VI. In: Borsod-Miskolczi Közlöny, 1886. 101. sz. (december 19.) 2. p.; Id. még: Szűcs. 1981. 267. p. 113 1848/3. tc. 7. §. MT. 1836-1868. 219. p. " 4 Ld. erről: MOL. H 67. I. kf. 224. tét.; F.Kiss. 1987. 189. p.; F.Kiss. 1989. 1 14. p. 115 Kossuth május 1-i beszédét Id.: KLÖM XV. 181-184. p., a kegyelmi székről: 183. p. " h Majestaticus jog - felségjog. KLÖM XV. 286. p. A kegyelmezési végzést a vonatkozó rendelet szerint a kormányzó írta alá, az igazságügyminiszter ellenjegyzésével. 118 A kegyelmi szék kiegészítéséről: MOL. H 66. 2261/1849. sz.; F.Kiss, 1989. 70., 114. p. Az ötödik bíró kinevezésére azért volt szükség, mert - bár erről hivatalos előírásról nem tudunk, a kegyelmi szék ülésének jegyzőkönyvéből mégis egyértelmű - az igazságügyminiszter csak elnökölt a testületben, szavazati joga azonban nem volt, és érvényes döntéshez páros számú bíró nem lett volna megfelelő. A kormány május 14-i ülésén döntöttek egyébként a közbírák évi 4000 forintos fizetéséről is.
