Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
hívta össze a képviselőket szűkebb körű tanácskozásokra, zárt ülésekre. 75 Amikor Almássy akadályoztatva volt, automatikusan őt tették meg házelnöknek, bár hivatalos megjelölést (pl. alelnök) egyszer sem kapott. Mindez azért érdekes, mert nem járunk messze az igazságtól, ha megjegyezzük, hogy Palóczynak április közepén szerencséje volt: Almássy épp Debrecenben tartózkodott, így ö elnökölt a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésekor illetve az azt előkészítő tanácskozásokban. Ha ugyanis megbízásai újra elszólították volna Debrecenből, bizonyára Palóczynak jut a megtiszteltetés a nevezetes ülés levezetésére, aki szívesen vállalta is volna, hiszen más irataiból, beszédeiből egyértelműen kiderül, hogy szimpatizált a „kuruc és császárellenes hagyományokkal", 7 " ezért lelkesedett érte. (Vö. 2.2.5. illetve 2.2.8. sz. dokumentum.) Ami pedig az elnöki feladatkör mibenlétét illeti, egyik legtalálóbb meghatározását egy kortárs feljegyzésben találtuk, mely ugyan már Szegeden, a Függetlenségi Nyilatkozat után született, mégis pontosan fogalmazta meg azt, hogy az elnöknek háttérben maradva, ugyanakkor a tárgyalásokat erélyesen irányítva kell fellépnie a törvényhozásban: „A képviselőház összegyűlvén, legelső kérdése leend: ki az elnök? Fontos kérdés! Az elnök kormányzója, sőt több, gyakran, igen gyakran irányadója a gyűlésnek. Jellem kell ide, szilárd, mint a bérc, jellem, mely lángkardja legyen a respublikának, jellem, mely ne hunyja be szemét soha, még akkor sem, ha a miniszteri padon ülő kollégának kérlelhetetlen bíróképpen kell elejébe lépnie, jellem, mely tökéletesen legyen áthatva a nemzetgyűlés egyik főfeladatától, mely nem a kormányzásban, hanem a kormányzat megbírál ás ában áll." 77 Azt hisszük, Palóczynak megvolt a megkívánt szilárd jelleme és erélyessége a feladat ellátásához. Minderre már csak azért is szükség volt, mert Debrecenben a képviselőház munkája sokkal kevésbé a (lényegében Pesten is folytatott) törvényhozásban merült ki, hanem inkább a katonai helyzet függvényében alakuló pártcsatározásokban az egyre markánsabban szerveződő békepárt és a radikálisok között. 78 Irányi Dániel kommentárt nem igénylőén foglalta össze Palóczy elnöki ténykedését: „így aztán Pálffy és Pázmándy gyávasága, továbbá Almássy kényszerű távolléte miatt egy tisztes aggastyánnak, a képviselőház legidősebb tagjának jutott a megtiszteltetés, hogy a legszörnyűbb válságok közepette vezesse a vitákat. A születés szeszélye által kijelölt elnök kiérdemelte tisztségét, mind hazafiságával, mind lelkierejével. Híven politikai hitvallásához, híven hazájáA debreceni zárt ülésekre ld.: Beér-Csizmadia, 1954. 537-548. p.: Csizmadia, 1953. stb. Kossuth Palóczyhoz intézett átiratát, melyben április 30-án zárt ülés megszervezését kérte, közölte: Ruszoly, 1992. 14. p. (Ezt az ülést illetve annak tervezését nem említette: Beér-Csizmadia, 1954.) Március 25-érol szintén biztosan tudjuk, hogy Kossuth véleménye alapján hívta össze Palóczy egy-egy konkrét ügyben a képviselők tanácskozását. Hunfalvy, 1986. 231. p. Borosy, 1948. 358. p. Ludasi Mór írása: Szegedi Hírlap, 1849. 25. sz. (július 18.) Megjegyzés: emlékirataiban Kacskovics Lajos szellemes hasonlattal élt a debreceni országgyűlésre vonatkozóan: „[Debrecenben] víg napokat búsak, s ezeket ismét derültebbek váltották fel, miként a táborban, hol a katona ma vigad társaival, holnap a halállal ölelkezik." Kacskovics Lajos emlékiratai. OSzKK. Fol. Hung. 1329. 138. p.