Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

Néhány nappal később egy terjedelmes német nyelvű igazolást kapott az országgyűlés, melyben a zárdában lakó nővérek (egy budai és egy pesti plébános, valamint Pest megye főszolgabírója jelenlétében) kijelentették, hogy tudtuk nélkül keletkezett a fenti folyamodvány, és ragaszkodnak Fink Máriához/

2 Az országgyűlés ennek alapján az ügyet lezártnak tekintette. {Ld. 2.1.5. sz. dokumentum.) 3.18. Keörthy Sándor kérelme könyvének kiadására

63 Hajdúszoboszló, 1849. május 14. Keörthy (más néven Kereky) Sándor hajdúszoboszlói ügyvéd kérvénye inkább annak példája, amikor valaki mindenáron közügyként próbálta megjeleníteni saját egyéni érdekeit. Folyamodványában könyvének kiadásához kérte az országgyűlés támogatását, amit igyekszik egyrészt hazafias tettként, másrészt szegénységére nézve múlhatatlanul szükséges dologként beállítani. Kérvényéhez művének kéziratát is mellékelte („A kerekség négyszegítése, terjedtségmérési bizonyossággal feltalálva és megbizonyítva, azokkal edjütt, mellyek ide tartoznak a hosszúság, terület és tömöttség mérsékléséből"), melyet egyébként jóval korábban már latinul és magyarul (Pest, 1822. illetve Debrecen, 1835.) egyaránt közkinccsé tett. Hogy a címben jelzett örök matematikai problémát műve mennyiben oldotta meg, nehéz megítélni, tény viszont, hogy nem váltott ki nagyobb visszhangot a tudományos közéletben. Nem tudjuk továbbá, milyen közvetlen életveszélyben forgott a kör négyszögesítésén töprengő ügyvéd (mint maga írja kérésének nyomósabbá tétele érdekében), hozzáállása azonban feltétlenül MOL. N 70. Lad XX. 22. Fase 2A. Nr. 776. Megjegyzés: Néhány körülmény mégis elképzelhetővé teszi, hogy a kérvény a forradalmi átalakulásoknak egy mégoly zárt egyházi testületre gyakorolt hatását igazoló dokumentum. A Fink Mária melletti hűségnyilatkozatot a kolostorban lakó mind a 37 apáca sajátkezűleg aláírta (eltekintve azoktól, akik „vénség okozta reszketekség miatt írni nem tudnak"), a főnökasszony és egy „eszelősnek" nevezett apáca kivételével. Továbbá a - kérvényről egyébként hallgató - rendtörténeti összefoglalás is úgy fogalmazott, hogy „a forrongó 1848. év hangulatának a kolostor vastag falai sem tudtak eléggé ellenállni, a különben csendes magábavonuláshoz szokott szerzetescsaládon is nyugtalanság vett erőt", és ezért Esztergomból vizitátort neveztek ki az intézmény élére, aki erős kézzel intette a nővéreket az egyházi hierarchia iránti engedelmességre. Ugyanitt szerepel az az adat, hogy Fink Mária 1843-ban második ízben valóban nem választás, hanem kinevezés útján került az intézmény élére. Pokorny Emmanuel: A Szent Erzsébet-szerzet, tekintettel budapesti kolostorára, templomára és női kórházára. Bp., 1935. 57., 60. p. (Az erzsébetrendi nővéreket egyébként érdekes módon éppen II.József küldte Budára, hogy betegápolással foglalkozzanak. Ld. még: Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz. I. A - K. Bp„ 1995. 258-260. p. stb.) MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 1154.a.