Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

3.8. Pozsony város kérelme a zsidók emancipációjának elhalasztásáért

22 Pozsony, 1848. augusztus 18. A tavasszal (főleg az északkeleti országrész városaiban) tragikus, számos halálos áldozatot követelő zsidóellenes pogromok történtek, melyeket elsősorban a céhlegények és iparosok kezdeményeztek. A városi tanács Pozsonyban elrendelte, hogy a zsidók haladéktalanul hagyják el a várost, az ottani zsidó hitközség pedig még kivándorlási társaságot is létrehozott. A pogromhangulatot fokozta a tény, hogy a zsidóság emancipációjával kapcsolatban korábban a liberálisok által megfogalmazott célkitűzések elérhető közelségbe kerültek. A pozsonyi nemzetőrség már március 23-án a rendi országgyűléshez fordult, kifejezetten antiszemita tartalmú intézkedések életbe léptetéséhez kérve engedélyt.

23 A népképviseleti országgyűlésben Kállay Ödön képviselő 1848. július 26-án nyújtotta be emancipáció iránti törvényjavaslatát, amelyet ki is adtak az osztályokhoz megvitatásra, tárgyalására azonban nem került sor. (A javaslatot a debreceni időszakban újra elővették, de az emancipációs törvényt csak Szegeden fogadta el a képviselőház, 1849. július 28-án.)

24 Az esetleges törvény megszületése megmozgatta a zsidók polgárosításának híveit és ellenzőit, utóbbiak különösen a felvidéki városok sorából kerültek ki.

25 (Vö. még 3.4. sz. dokumentum.) A képviselők Házának! A zsidók emancipációja iránt indítvány lévén a tisztelt Ház előtt téve, miután meggyőződésünk szerint ezen kérdés Hazánkban azon érettségre még nem jött, hogy annak eldöntését a Haza jelenlegi körülményei között korszerűnek és tanácsosnak tartani lehetne, felhíva érzük magunkat a tisztelt Házhoz azon kérést intézni: miszerint az e részbeni tárgyalást boldogabb időre halasztani kegyeskedjék. - MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 252. Dátumozatlan, a képviselőházi tárgyalásának napját tüntettük fel. 23 MOL. H 12. ad 3269/1848. sz. Ebben többek között kérték, hogy a helyben megjelenő Pozsonyi Hírlap és Pannónia c. lapok szerkesztését a városi tanács „zsidó felekezetű igénylők kizárásával azt más keresztény szerkesztőre bízhassa", továbbá azt, hogy a helyi sörfőzde zsidóval kötött haszonbérleti szerződését megsemmisítve „keresztény serfőzőnek átadhassa", a zsidó lakosokat a városból kiszoríthassa, üzleteiket bezárathassa stb. A pogromokról és következményeikről részletesen ld.: Zsoldos (szert), 1948. 97-98., 100-117. p.; Deák, 130-132. p. stb. 24 Ld. pl. Beér-Csizmadia, 1954. 171., 425-426. p. stb. 25 Nagyszombat és Szakolca városok később ugyanezzel a kéréssel fordult a képviselőkhöz: MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 252. illetve 370.b.