Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból
Ezen kérésünknek támogatására főképpen az szolgál, hogy a Hazának mostani átalakulási időszakában, amidőn a régi viszonyok rögtöni változásával a néposztályok anyagi érdekei érzékenyebben érintetnek, az amúgyis tágult társasági kötelékek, ha ezen kérdés már most döntetnék el, még nagyobb tágulást szenvedhetnének. Költ Pozsonyban, az 1848. esztendei augusztus 7ik napján tartatott közgyűlésünkből. Szabad s királyi Pozsony város közönsége 3.9. Görögkeleti papok folyamodása a cölibátus eltörléséért 26 1848. augusztus 26. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1848. április elején arról számolt be, hogy egyetlen témában sem kapott annyi panaszos, „oly összhangzó" kérelmet, mint a papságra nézve kötelező cölibátussal (nőtlenséggel) kapcsolatban. 21 Kossuth - vitába szállva Sárkány Mihály bakonybéli apáttal - a „haladó korszellem" megnyilvánulásának vélte, hogy a papok ilyen nagy számban meg akarnak szabadulni a cölibátustól, mint középkorinak tekintett egyházi dogmától, 1848-ban mind a római és görög katolikus, mind a görögkeleti egyházban mozgalom bontakozott ki az alsópapság részéről a cölibátus eltörlése érdekében, melyet a felső klérus csak nehezen tudott megakadályozni. 2 * Alábbi kérvényt görögkeleti papok juttatták el az országgyűléshez, de a cölibátus eltörlését kezdeményező római katolikusok is hasonló érveket (erkölcstelenségre ad alapot, természetellenes, nem igazolható bibliai elvekkel stb.) vonultattak fel ellene. 29 26 MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 299. Hely és dátum nélkül, vö. ... jegyz. 27 Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. Bp., 1951. (Kossuth Lajos összes munkái, XI.) 726-728. p. A kötelező nötlenség mielőbbi megszüntetését követelték 1848-ban egyes papi gyűléseken, ilyenre került sor többek között a csanádi, a kalocsai, az egri, a nagyváradi stb. egyházmegyékben, helyenként az illetékes püspökök illetve érsekek nyílt rosszallásával szembeszállva, ritkábban - mint például Erdélyben - az ő támogatásukkal. Mások a cölibátust csak evangéliumi tanácsnak (és nem dogmának) akarták tekinteni, mint a székesfehérvári papok értekezletén, azonban sokan ragaszkodásukat fejezték ki a katolikus egyház alapvető tanításaihoz, így a kötelező nötlenséghez is. Ld minderről: Zsigovits Béla: A papi nötlenség (coelibatus) története Magyarországon. Bp., 1914. 109-112. p.; egykorúan: [Fogarassy Mihály]: Emlékirat az 1847/8. országgyűlés alatt Pozsonyban tartott püspöki tanácskozmányokról. Pest, 1848. A főpapság „legkorlátlanabb zsarnokságára" az alsópapság reformterveivel szemben Id.: Horváth (1986) 371. p. (több helyen) " y A Religio és Nevelés c. lap rendszeresen közölt hasonló híradásokat, illetve ld. még: MOL. H 56. 1848. 107. kf: MOL. R 90. I. 482. sz. stb.
