Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

1869-ben fejezték be teljesen.

21 1848-ban a budai városi tanács az alagút finanszírozásával kapcsolatban fordult a képviselőkhöz: Tisztelt képviselőház! Hazai ipar, és kereskedésünk pangásának, s e tekintetben a többi virágzó európai státusoktóli elmaradásunknak fő oka a közlekedés eddigi nehézségeiben, utak hiányában fekszik, azért midőn a tisztelt képviselőháznak figyelmét a közlekedés könnyítésére irányozva lenni látjuk, hálás köszönetünk nyilvánításában polgári kötelességünket hisszük teljesíteni. A közlekedési ügyben tett előtervezet közül legközelebbről érdekel bennünket az innét vonandó vaspálya és az alagút, érdekel pedig azért, mert a körülményekből ítélve úgy vagyunk meggyőződve, hogy a közlekedés könnyítése által célzott siker Pestnek, mint az ország szíve s kereskedelmi fővárosának délnyugattal i összeköttetése nélkül vagy éppen nem, vagy csak félig éretik el. Az itten tervezett alagút pedig a délnyugati vasúttal oly szoros kapcsolatban van, hogy egyik a másika nélkül létesülhet ugyan, de kívánt siker nélkül, mert A készülőben levő lánchíd első pillanatban úgy látszik ugyan, mintha a dunántúli kerületet Pesttel minden időre összekötné, azonban, ki Buda topografikus helyzetét ismeri, könnyen átlátja, hogy ezen összeköttetés csupán a Duna rendes állása mellett éretik el, ha pedig ez medréből kiont, a lánchídhoz a budai part alacsonysága miatt sem jobbról, sem balról érni nem lehet, és így, ha a nemzetgyűlés elébe terjesztett országos budgetben kitett alagút létre nem hozatnék, mindig lesznek idők, midőn a dunántúli kerület, sőt az egész délnyugati rész Pestteli közlekedéstől végképp elzáratik, vagy legalább tetemesen gátoltatik. Ezen közlekedési akadály elhárítására alakult kebelünkben pár évvel ezelőtt egy társaság, mely az itteni Várhegynek részvények útjáni átfúratását célul kitűzte, azonban tudva van a tisztelt képviselőház előtt, hogy egyes vállalkozók tőkéjüket nem országos haszon, hanem saját nyereségük kedvéért fektetik ilyen vállalatokba, s azon közvetített haszon, mely ezekből az országra háramlik, tökéletesen elenyészik, ha a vállalkozók tőzsérkedésével párvonalba húzatik. És azért, miután az állodalomnak nem nyerészkedés, hanem az ország közhaszna lehet csak célja, a tervezett alagút pedig az országos közlekedés könnyítésének kiviteléhez fenti nézetünk szerint nélkülözhetetlenül megkívántatik, azt a tisztelt képviselőház becses figyelmébe ajánlva az állodalom költségén létrehozatni esedezünk. Budán, [1]848. Aug. 7én tartott közgyűlésünkből. Wallheim János polgármester 1 Ld. pl.: Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István. Bp., 1926.; Darvas István: A budai alagút ismeretlen első tervezői és tervei. In: Városi Szemle, 1946. 264-280. p. stb. Az alagútra vonatkozó 1848-as iratokról: Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára. Bp., 1950. 139. p. Micsinyei Antal főjegyző