Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból

húzódik át. Képviselők! Mentsétek föl az első magyar szabadelvű kormányt e pirító teher alól. A népjog és szabadság nevében kívánjuk: töröljétek el a szellemet kegyetlenül nyűgöző 1848-diki sajtótörvényeket és állítsátok helyre e nép szellemi szabadságának jogszerű eszközét, a szabad sajtót, melyre a magyar nép úgy érett, mint a világ bármely nemzete. Midőn ezt kérjük, nem kérünk semmi újat, hanem csak visszaállítását a szabad szó azon jogának, mellyel a magyar nemzet mindig bírt, mielőtt az ausztriai abszolutisztikus irányú kormány e jogán a cenzúra törvénytelen becsempészése által halálos sebet nem ejtett. Kívánjuk különösen, hogy a polgári szabadság és jog fogalmával homlokegyenest ellenkező, csupán az előleges cenzúrának pótlékát képező, a szellemi munkásságot súlyos volta által elnyomó, az irodalomban pénzarisztokráciát alapító, jogtalan, kegyetlen és következetlen kaució végképp eltöröltessék. Kívánjuk, hogy a sajtó útján elkövethető vétségek, miután észjogilag ezek is csak annyiban büntethetők, mennyiben a polgári általános törvények által is vétsége kül tekintetnek, külön büntetőtörvények tárgyát tenni megszüntessenek. Képviselők! A nép, melyet képviseltek, azért ültetett benneteket a törvénykező székbe, hogy bölcs törvényekben tegyétek le rendíthetetlen alapját szellemi és anyagi szabadságunknak: teljesítsétek hivatástokat, állítsátok vissza Magyarországban a szabad sajtót! Költ Pesten, júl. 30. 1848. Az Egyenlőségi Társulat közgyűléséből.

19 3.7. Buda város tanácsának kérelme az építendő Alagút költségei tárgyában

20 Buda, 1848. augusztus 7. A főváros és egyben az ország közlekedési rendszerében a reformkor utolsó éveiben fontos szerepet töltött be mind a vasútépítés, mind a dunai átkelés problémája. A kettőt a főváros esetén összekapcsolta és kiegészítette egy, a Várhegyet átszelő alagút terve, melynek megépítése a Lánchíd budai hídfőjénél elengedhetetlenül fontos lett. Az első ötletet !837-ben Nóvák Dániel vetette fel, melyet hamarosan konkrét tervek követtek. Az alagút ügyében (mint a reformkorban sok más gazdaságfejlesztő beruházás érdekében) társaságot alapítottak, mely Széchenyit választotta elnökévé. A munkálatokat azonban csak 1850-ben kezdhették meg, s csak 1 Az aláírások közlésétől eltekintettünk, de megjegyezzük, hogy a társaság választmányi tagjai közt szignálták a petíciót a Madarász-fivérek és Táncsics Mihály is, akik maguk is tagjai voltak a törvényhozásnak. 20 MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 228.