Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból
monopóliumokat alakít ki az információpiacon („általa a pénzarisztokrácia kegyeltetik"). A sajtóvétségekről szóló paragrafusokat pedig egyenesen úgy minősítették, hogy azok nemcsak visszahozzák, hanem súlyosbítják is a cenzúra korábbi fojtogató légkörét. Radikális hangvételű felhívásokkal a sajtó ügyében az Egyenlőségi Társulathoz tartozók, illetve az ahhoz közelálló személyiségek gyakran fordultak a közvéleményhez. A sajtótörvény végrehajtásában illetve szükségszerű pontosításában egyébként 1848 nyarán-őszén már a közélet legtöbb szereplője egyetértett, mások azonban olyan messzire, mint a Madarász László nevével fémjelzett radikálisok, mások nem nagyon mentek. 18 Képviselők! A magyar nemzet szellemi szabadsága érdekében járulunk hozzátok. Az 1848diki pozsonyi országgyűlés a sajtót oly törvények bilincseibe szorítá, melyek nemcsak igazságtalanok és kegyetlenek, hanem a sajtószabadság fogalmával egyenesen ellenkezők, és a törvényes polgári szabadságba ütközők. Igazságtalanok a sajtótörvények erkölcsileg, mert míg más keresetmóddal foglalkozó polgároktól a netán általuk elkövethető polgári vétségek ellenében semmi előleges biztosíték soha nem követeltetett és józan ésszel nem is követeltethetik, az írók, kiadók és nyomdászoktól kaució vétetik jövőben elkövethető bűnök büntetésének fedezésére. Ezen törvény által a státus az írókat oly egyénekké süllyeszti, kiknek erkölcsiségében más polgároknál kevesebb biztosítékot talál, mely általános ítéletmondás erkölcsileg épp oly kegyetlen, mint igazságtalan. Képviselők! A törvénynek nem lehet feladata lehető bűnökért előre biztosítékot követelni, avagy ha ezt a sajtóra nézve teszi, tennie kellene az élőszóval elkövethető bűnökre nézve is, mert a sajtó nem egyéb, mint eszméink nyilvánításának az élőszótól különböző eszköze, és hasonló következetességgel vagyonbiztosítékot kellene követelnie egyes polgároktól azon gyújtogatások biztosítására, melyeket azok tán valaha elkövethetnek. Amily nevetséges és józan észbe ütköző lenne követelni az utóbbit, épp oly nevetséges és észellenes az első. Igazságtalanok e sajtótörvények, mert a kauciók előleges büntetésnemül tekintethetvén, egyenlő teherrel nyomják a soha vétséget el nem követendő írót azokkal, kik netalán csakugyan fognak büntetés alá eső tettet elkövetni. Vagyis a tényleges bűntelenség büntettetik az egykor lehetséges bűnösség miatt. Képviselők! Ennél az ész országában nagyobb paradoxon nem létezhetik. Igazságtalanok e sajtótörvények az alkalmazásban, mert a büntetések arányának meghatározásában a bűnös vagyoni állására tekintet nem lévén, a büntetés annál A sajtó kérdéseivel kapcsolatos szakirodalomból Id.: Dezsényi Béla - Nemes György: A magyar sajtó 250 éve. I. köt. Bp., 1954.; Both Ödön: Az 1848. évi sajtótörvény létrejötte. (A sajtószabadság problémája Magyarországon a reformkorban) Szeged, 1956. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Politico-Juridica. Tom. I. Fase. 4.); Kemény G.Gábor: Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban. Bp., 1957. stb.
