Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból
3.5. Volt piarista szerzetes kérelme jogorvoslatért és a rend megszüntetéséért 12 Pest, 1848. július 29. Wagner Béla volt piarista szerzetes kérelme tipikusnak mondható abból a szempontból, hogy a forradalom első heteiben számos vélemény fogalmazódott meg a márciusi if jakban (de a mérsékelt liberálisokban is) az egyházpolitikai rendszer gyökeres átalakítására. 13 A reformkorban is számos vélemény fogalmazódott meg, mely a szerzetesrendek által végzett „hasznos" tevékenységet (vagyis oktatást, betegápolást stb.) egyáltalán nem tartotta olyan nélkülözhetetlennek az állam szempontjából, mint azt az egyháziak vélték, nem is beszélve a kolostori élet feleslegességét, gazdaságtalanságái fejtegető nézetekről. Alábbi levél szerzőjét - mint 1846-ban Pest megyéhez írt és kinyomtatott beadványában megjegyezte - méltatlan üldözések érték rendjének elöljárói részéről. A rendben felmerülő problémák őszinte feltárását felettesei gyakori áthelyezésekkel, illetménymegvonással stb. büntették, mialatt az amúgy is sokat betegeskedő ember teljesen kiábrándult a szerzetesség számára súlyos csalódásokat jelentő közösségéből. Egyházi elöljáróival egyre több konfliktusba került zaklatásai és a viszonyokat (egyelőre csak az egyházon belül) feltáró szókimondása miatt, melyet Grosser János, a piaristák magyarországi tartományfőnöke 1846-ban megelégelt és „oly alacsony, a rend szellemével homlokegyenest ellenkező tettre vetemedni nem irtózott", hogy Wagnert elmebetegnek nyilvánította és fényes nappal az utcán megkötöztetve az őrültek házába dobatta, valamint minden vagyonától megfosztatta. Hosszas viszontagságok után kiszabadult, s beperelte a rendfőnököt, azonban a nyilvánvalóan épelméjű sértett (Grosser 1847-ben történt lemondása majd elhunyta 14 miatt is) nem kapott jogorvoslatot, ezért fordult az országgyűléshez 15 : 12 MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase 2A. Nr. 126. 13 Ld. pl. jellemzően: Hamar Dani [Herniary Dániel]: Nem kell szerzetes rend. Pest, 1848. stb. De nemcsak „kívülről" érték az egyházat a szerzetesség alapvető reformjával kapcsolatos észrevételek. 1848. április 15-én a pest-budai alsópapság értekezletén úgy döntöttek, hogy a lelkipásztorkodás és a tanítás a világi papok feladata legyen, a szerzeteseknek a „magábaszállás és lelki szemlélődés tüzetett ki feladatul." Gy.A.: A' szerzetesek. II. In: Religio és Nevelés, 1848. 15. sz. (augusztus 3.) 113-115. p. stb. 14 Balogh-Gergely, 1996. 94. p. 1 Egyébként a levélben foglaltak jogosságát igazolja, hogy már piarista szerzetesek is átfogó reformokat kívántak. 1848-ban leváltották főnöküket és támogatták a Batthyány-kormánynak a szerzetesrend reformjára vonatkozó elképzeléseit. Ld. erről: Horváth (1986) 226. p.
