Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
2. Írások 163
rályi felség által is megerősített 1848-ik évi 3-ik törvénycikk 3-ik §-usa határozottan kimondja, a királyi felség által kiadott bármely rendeletek, parancsok, határozatok és kinevezések érvénytelenek. c) Az 1848-ik évi 4-ik törvénycikk 6-ik §-usa világosan azt rendeli, hogy a következő évi költségvetésnek a ministérium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt az ország gyűlése a királyi felség által sem oszlathatik el, azon költségek kivetése pedig munkában volt ugyan már véve, de meghatározva nem volt. 103 d) Szabad legyen itt megjegyezni, hogy mentségem följebbi okai (ismételve legyen mondva) a királyi felség által a nemzet és egész világ színe előtt ünnepélyesen szentesített törvények világos rendeletein alapulván, lehet-é kárhoztatni azon polgárt és képviselőt, ki (különben mint én, esze ágában sem tartá a királyi törvényes hatalom elleni szegülést) csak a törvénynek se el nem tagadható, se el nem magyarázható rendelése szentségéhez ragaszkodott? Valójában, ha igaz, márpedig kétségtelenül igaz, hogy a magyar, oly sok századokon állt fennállott ősi alkotmány szerint Magyarországon a törvényhozás és eltörlés a koronás királyt és az ország gyűlését együtt és egyszersmind illette, azt, hogy lehet-é a királyi felség iránti hűtlenséggel vádolni Magyarországon azon polgárt vagy képviselőt, kinek minden tette a törvényhezi hü ragaszkodásból áll, ítélje meg minden igaz bíró. e) Az október 8-ika táján tartott képviselőházi egyik ülésen, mely (hajói emlékezem) éjjel tartatott, s melyen én, mivel tartását sem tudtam, jelen nem valék, a képviselőház azt határozta el, hogy nemzetsértés s hazaárulás vétkébe keveredés súlya alatt minden képviselő helyén maradjon. 104 Ily kényes, sőt vészes körülmények között a képviselői állást még elhagyni is több mint csiklandós kérdés lett volna. És hogy ezen meggyőződés nem egyeseké, hanem közönséges volt, abból is kiviláglik, mivel f) A felsőházban is szinte úgy ottmaradvák az országos főméltóságok, a főpapság és egyéb főrendi tagok, s folytatták egész az esztendő végéig üléseiket. g) Körülményeimet elgondolva nem lehetett előre is meg nem győződnöm arról, hogyha én az akkori viszonyok között képviselői helyemet elhagyva Pestről eltávoznék, s Miskolcra visszahúzódnék, Miskolc városa választópolgárainak nemcsak hozzámi minden bizalmát elveszteném, hanem könnyen tudhattam azt is, hogy ellenem felzúdulandó (és alkalmas részben talán még méltónak is mond10 Ld. erről: 1.19. sz. dokumentumhoz írtakat. 104 Palóczy bizonyára az október 7-én este (21.00 órai kezdettel) tartott ülésre céloz, amely a Récsey Ádám törvénytelen miniszterelnöki kinevezésével és az országgyűlés feloszlatását kimondó október 3-i királyi leiratra adandó válasszal foglalkozott. Annak nincs nyoma, hogy ekkor a képviselőket valamiféle nyomás alá helyezték, vagy hazaárulásért felelösségrevonással vádolták volna. Azt nem tudjuk, Palóczy jelen volt-e az ülésen (elképzelhető, ugyanis a hiányzás nem volt rá sem előbb, sem később jellemző, akármilyen késő éjszaka tartottak is ülést), az viszont bizonyos, hogy melegen támogatta a királyi leirat elítélését, hiszen 10-én tagja lett a Ház által választott, Récsey perbefogását előkészítő bizottságnak. Beér-Csizmadia, 1954. 271-272., 274. p.; vö. 1.24. sz. dokumentum.