Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
követett, hogy az öt szintén lelkesítő márciusi - áprilisi napok következtében a hivatali ügyintézés illetve az iskolai képzés ne szenvedjen semmiféle törést. Március 15. híre két nappal később, 17-én érkezett Miskolcra, és általános lelkesedést keltett. Hogy korábban Palóczynak a konzervatívokhoz történt csatlakozással való vádolása mennyire alaptalan, önmagában mutatja, hogy március 20-án elsők között választották be a nemzetőrség szervezését előkészítő bizottságba. 21 A Miskolcra érkező (olykor téves) hírek okozta általános izgalom közepette Palóczy igyekezett megőrizni nyugalmát. Az iskolaszék (ahol rendszeresen ő elnökölt) jegyzőkönyvi fogalmazványai ebből az időszakból is tele vannak sajátkezű javításaival, betoldásaival, melyekből arra következtethetünk, hogy munkáját egy pillanatra sem hanyagolta el. 22 Később is gyakran adott hangot azon véleményének, hogy a nemzet iránti lelkesedést össze kell kapcsolni a megfontolt, építő cselekedetekkel, nehogy előbbi utóbbi rovására menjen. Nyilvánvaló példája ennek az, ahogy a református iskola diákjainak kérvényeire reagált. Március 20-án kérvényt kapott a diákoktól, melyben - a kor radikális fiatalságára jellemző hangvétellel - előadják, hogy a nemzetőrségbe sajnálatukra nem vették fel őket. (Borsod megye rendkívüli közgyűlésen járult hozzá Miskolc város kérelméhez, kikötve, hogy a polgári őrseregbe „vagyonosság és értelmiség" alapján válasszák a jelentkezőket, ami két „rostálást" követően megtörtént, amibe a diákok is beleestek. 23 ) Ezért szerettek volna önálló katonai alakulatot létrehozni, melyhez kérték Palóczy támogatását. (Ld. 2.2.1. sz. dokumentum.) A levélből úgy tűnik, nyugodtan mertek Palóczy nemzeti érzelmeire apellálni, az iskolai főkormányzó azonban alapos indoklással, és rá jellemző klasszikus érveléssel alátámasztott válaszában elutasította kérésüket, sőt szigorú büntetést is kilátásba helyezett az iskolai rend megsértőivel szemben. Próbálta lecsillapítani a fiatalok harcias lelkesedését, és meggyőzni a diákokat, hogy nem az ő feladatuk a közbiztonság és általában a haza védelme, arról nem is beszélve, hogy Palóczy „atyai szeretettel" hívta fel a figyelmét a katonáskodni vágyó diákságnak arra, hogy folyamodványukból világosan kiderül: maguk sem tudják pontosan, mit akarnak. A felizgatott napokban azonban - túlzás nélkül állíthatjuk - kevesen voltak, akik ennyire higgadt mérlegeléssel értékelték volna az eseményeket, nem véletlen, hogy Palóczyt hamarosan azzal vádolták: attól fél, hogy a diákok fegyvereiket a professzoraik ellen fogják fordítani, 24 holott nyilván nem erről, legfeljebb túlzott óvatosságáról lehetett szó. Amikor 23-án ismertté váltak Palóczy válaszlevelének részletei, a diákok több képviselője is belátta tervük megalapozatlanságát illetve elhamarkodott voltát, ezért abban reménykedtek, hogy a töb21 Szendrei, 1911. 62. p. 22 SR KL. Kff/A. 1.9. 23 Urban, 1973. 17-18. p. A miskolci nemzetőrséget március 20. után nagyon gyorsan és alaposan megszervezték. Sor került az eskütételre és 26-án már a fegyvereket is kiosztották közöttük. Ld. pl. Szendrei, 1911. 62-68. p.; Sárközi Andor: A nemzetőrség készen áll! Borsod megye és Miskolc a szabadságharcban. Miskolc, 1948. 12-15. p.: Lőrincz Anna: Borsod megye nemzetörségének megszervezése és működése 1848-49-ben. Kézirat. [Eger. 1975.] HOM HTD 79.720.1.: az idézett naplóírók közül Szűcs Sámuel idézett munkái, illetve: Szűcs. 1981. 249-250. p. 24 Sáfrány, 1941. 22. p.
