Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
Bevezetés. (Palóczy László 1848-1849-ben)
lemzö): „A kedves öreget az utóbbi években azon gyanúba hozták rossz akarói, mintha a conservatív párttal kaczérkodnék, s mintha bérbe adta volna magát. Pedig, aki akár magánélete eljárásait, akár nyilvános politicáját vizsgálja, azt fogja találni, hogy a liberalismus sokkal inkább összenőtt lelkével, semhogy abban valaha megtagadni képes lenne magát. Az egésznek alapja legfönnebb is agguló egyénisége, komolyabb szemlélődései lehettek, miket az akkori túlizgult körülmények kétes színben sugárzottak vissza." 17 Palóczy részt vett 1847 őszén a vármegyeháznál István főherceg köszöntésén, ahol „classicus szerkezetű beszédében" sajnálkozott József nádor 1847 elején történt elhunyta fölött, mint hozzátette, ez különösen „e hon átalakulási criticus szakaszában" fájdalmas. l7/a Az utolsó rendi országgyűlésre Borsod megye Szemere Bertalant és Bük Zsigmondot delegálta Pozsonyba, így Palóczy Miskolcról figyelte az eseményeket, ott is élte át a márciusi nagy napokat. 1848 tavaszának eseményei világosan mutatják, hogy az „ősz bajnok" (ez Palóczy elterjedt elnevezése volt a sajtóban és a liberálisok levélváltásaiban) nem lett hűtlen sem elveihez, sem a hazájához. 2. Miskolcon 2.1. A márciusi események és Palóczy László Palóczy már 1848 elején élénk figyelemmel kísérte az európai mozgalmakról érkező híreket (a külpolitikában való jártassága kiderül például 1849 májusi leveléből is. ld. 2.2.6. sz. dokumentum), és lelkesen fogadta azokat. Szűcs Sámuel ügyvéd (egyébként Palóczy keresztfia 18 ) például részletesen leírta, hogy a februári francia forradalom híre március 6-án érkezett Miskolcra, „melynek híre villanyként futotta át városunkat". Palóczy, látnoki módon mérve fel e hírek lehetséges hazai következményeit, lelkesen így szólt Bodó Dániel nyugdíjas huszár alezredeshez.: „Barátom, köszörüld ki kardodat!" 19 Ugyanakkor 1848 első feléből a miskolci református egyházközség és a református líceum irattárában szinte minden napról maradt fenn valamilyen hivatalos irat Palóczy László fogalmazásában. 20 Ezek többségéből azonban - kis túlzással - az is alig derül ki, hogy ebben az esztendőben valami különleges dolog történt Magyarországon, amit azonban inkább Palóczy erényeként említünk, hiszen mindent el17 Radical Lap tárczája. In: Radical Lap, 1848. 29. sz. (július 7.) 116. p. 17/11 Pesti Hírlap, 1847. szeptember 16. 950. p. 18 Kilián, 1966. 296. p. 19 Szűcs Sámuel: Miskolcz 1848 és 1849-ben. 1. In: Borsod-Miskolczi Közlöny, 1886. 48. sz. (június 17.) 2-3. p. A Szűcs család tagjainak értékes naplóit korábban kéziratos eredetiben is forgattuk: HOM HTD 53.4390.17. (Szűcs Miklós) illetve: HOM HTD 78.19.1. (Szűcs Sámuel). 20 SRKL. Kff/A. 1.9. illetve R.B. I. 6/5. Megjegyzés: ezek közül jelen kötetbe (2.2. részben) értelemszerűen csak azokat vettük fel, melyek általában 1848-49 történetéhez kapcsolódnak, Palóczy szorosan vett egyházi és iskolai működése dokumentumainak közlését (például pedagógiatörténeti szempontból is érdekes, átfogó oktatási programok, tervezetek stb.) későbbre tervezzük.
