Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Borsod vármegye országgyűlési képviselője, Komárom várának védője: Klapka György (1820-1892)

felköltöttem a hajdú nép és a szomszéd Szabolcs nemzetőrségét a Tisza 6'rzésére; és szükség esetére a népfölkelés mindkét helyen és Debrecenben is mobilizálható állapotban tartatik. De mivel mindezt még keveslem, Perczel parancsot kapott négyezer embert Dembinski Divisions-General alatt elküldeni Poroszló felé. — Azonban erról nem állhatok jót, hogy gyorsan effektuáltathatik, mert időközben Perczel Szolnokból Ceglédnek előrenyomult - azonban oly céllal, hogy maszkírozván onnani operációját - mint mondja Eger felé fog működni (mert akkor még azt tudta, hogy Schulzig Eger táján van). És itt egyre kell kérőleg figyelmeztetnem. Dembinski azon föltételt kötötte ki, hogy akárki legyen fővezér, ő magát annak szívesen alárendelendi, de ha fővezér nem lesz, hanem több seregvezérek kombinatíve dolgozandnak, anciennitására számot tart. O Divisions-General 1831 óta. Ha mármost ő az említett divízióval feljő, s azzal az itteni Reserve-Corps-ral és ön seregével úgyszólván egy hadsereget képet természetes, hogy a kombinált sereg vezérlete rangjához és anciennitásához képest őt illetendi - ön természetesen továbbá is élén maradandván azon seregnek, melynek vezényletét oly dicsőén kezdé meg. — Sőt nézetem az, hogy ha Dembinski régi nagy hírének megfelelend, s Isten megadja, hogy Damjanich, Vécsey, Perczel és ön serege és Görgey (legalább egyrészben) és az itt alakítandó rezerva koncentráltathatik és kombinatíve működhetik; — akkor ha fővezért nem nevezhetnénk, Dembinski altábornagy vezetné a kombinált sereg operációit; mikor aztán ön mint tábornok megkéretnék a kombinált sereg Generál-Stabs-Chefségét vinni az az én gondolatom —, mit mond ön hozzá? Isten áldja meg ezredes urat, kérem legyen meggyőződve, hogy rég örvendettem úgy valaminek, mint annak, hogy szerencsém volt önt megösmerhetve, a hazának önben oly seregvezért adhatni, ki a nemzet hálájára máris oly nagy érdemeket szerzett. Kelt Debrecenben, 1849. január hó 27-én a honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos Adja Isten, hogy ön addig megtarthassa pozícióját, míg Dembinski fölérkezik és rezervánk összealakul, akkor Schlik és Schulzig két tűz közé kerül. Ha nem tarthatná ön, természetesen át kellene a Tiszán vonulnia, s a tokaji hidat maga mögett leéget-