Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Borsod vármegye országgyűlési képviselője, Komárom várának védője: Klapka György (1820-1892)

nie - de ez természetesen csak casus extremae necessitatis - Isten megadja, hogy nem lesz rá szükség. Közölje ön e levelet Szemerével is. Ma nincs idó'm neki írni. * * * Annyit beszéltek Dembinskinek főparancsnokká való kineveztetése elleni törekvésünkről s a barátságtalan fogadtatásról, mely reá a seregben és annak vezéreinél várakozott, hogy nem tartom fölöslegesnek Kossuthnak adott válaszomat in extenso ismételni: Csekély érdemeim elismerésében, melyet Elnök úrnak hozzám intézett leiratában olvastam, találom eddigi fáradozásom legszebb jutalmát. Én nem vagyok az az ember, aki ebben a súlyos időben a saját érdekét elébe tudná helyezni a haza szent ügyének. Dembinski tábornoknak az összes tiszai hadsereg főparancsnokává történt kineveztetését örömmel üdvözlöm, annyival inkább, ha a csapatok azt a bizalmat, mellyel eddig engem megajándékoztak, bizonyára és joggal nem fogják megvonni egy oly nagy bátorságú harcostól, mint aminő Dembinski tábornok. Én részemről örömmel szolgálok minden körülmények között és minden rangban úgy, amint azt a haza üdve kívánja; nyolc hónappal ezelőtt alantos tiszt voltam, ma egy hadtest parancsnoka, és holnap, ha a haza úgy kívánja, újra közhonvéd. — Ott, ahol a haza üdvéről van szó, személyes tekinteteknek félre kell vonulniuk - velem szemben legalább kérem egyet se venni tekintetbe stb. Nemsokára Kossuth levele után kaptam az új seregvezértől is tudósítást, hogy néhány nap alatt egy ötezer főnyi hadosztállyal Tiszafüredről az én megerősítésemre fog vonulni. Eközben, még mielőtt ez a megerősítés megérkezett volna, január 31-én, Tokajnál megtámadtattam Schlik által, aki most a Tiszán való átkelést forcírozni akarta, de tőlünk visszaveretvén, e tervével felhagyott, hogy támadását máskor ismételje. Ami Schliket arra indította, hogy a Debrecen ellen megkísérlett támadással fölhagyjon, az nem annyira a január 31-i ütközet volt, melyben csak kisebbszerű veszteségeket szenvedett, hanem sokkal inkább az a hír, melyet másnap hallott meg, hogy Görgey betört a Szepességbe, s felvonulóban Kassa felé. A hadosztályok, melyeket Schlik a Szepességben, Eper-