Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Borsod vármegye országgyűlési képviselője, a fővezér: Görgey Artúr (1818-1916)

ban nyomultunk előre, úgymint az Aulich-hadosztálylyal a Tarcza balpartján a mondott felsőolcsári átkelőig, a Guyon-hadosztálylyal, valamint a balszárnyi hadosztálylyal pedig a kassai országúton s még csak elkészülendő lemesányi hídnak. Mielőtt Klapka kéme megjött, azt hittük, hogy Schlick gróf csak a kassai hegyig szándékozik visszahúzódni, hogy ott, mint a maga zömének hátrálási vonalait magában egyesítő Kassához s a mi Kmeti-hadosztályunk ellen a kassa-lőcsei útvonalra kiküldött hadoszlopához közelebb elő ponton — ajánlja fel nekünk az eldöntő csatát. Ez esetre tervünk az volt, Guyonnak s a balszárnynak had­osztályaival az eperjesi országúton előrenyomulván s az ellenség­gel összetűzvén, őt arczban mindaddig lekötve tartsuk, mígnem Aulich hadosztálya Felső-Olcsárnál a Tarczán teljesen átal kelt; és hogy akkor aztán arczban s az ellenséges jobbszárny ellen a valódi és eldöntő támadásba menjünk át, mire Kmeti hadosztálya az ágyúszó által figyelmeztetve a maga külön támadási vonalán a Hernádvölgyben, ugyanazt cselekszi. De mikor február 6-ikának, a mint mondtam, már csak dél­esti óráiban az említett kém útján úgy értesültünk, hogy Klapka ezredes már több napja támadó hadmíveletet folytat gróf Schlick altábornagy ellen, akkor én vezérkarom főnöke által arra figyel­meztetve, mikép Schlick valószínűleg Kassáról kivonulni és Tor­nának az osztrák főhadsereg hadmíveleti körébe visszahúzódni ké­szül, nem várakoztam tovább a felső-olcsári átkelőnél hihetőleg feltartóztatott Aulich-hadosztály megérkezésére. A balszárnyi s a Guyon-hadosztály parancsot kaptak, haladék és tétova nélkül ott támadni meg az ellenséget, a hol érik. Azonban a lemesányi híd oly lassan és sokára bírt elkészülni, hogy előcsap atjaink csakis február 10-én reggel foglalhatták el Kassát, míg az ellenség ezen városból már 9-én este kivonult. Az enyéimmel egyidejűleg a Klapka ezredes előcsapatjai is bevonultak ide s ezzel a Feldunai hadtest az időközben tetemesen megszaporo­dott tiszai magyar haderőkkel Kassán február 10-én egyesült. Még aznap érkezett meg Klapka ezredes és késő estére ma­gam is személyesen Kassára, a további hadmíveletek megvitatása és összehangzó megállapítása végett. Klapka - miután a tarczali, bodroghkeresztúri és tokaji ütkö­zetekben (1849 január 22., 23. és 31.) Schlick hadtestének átkelési kísérletét a Tiszán megakadályoznia sikerült, február első napjai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom