Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

Borsod vármegye országgyűlési képviselője, a fővezér: Görgey Artúr (1818-1916)

bi tüntetési vonalán a Hernád mellékén meghagyjuk, az Aulichhadosztály pedig mozduljon Szepesváralján át Eperjesnek fele útjáig, s a főhadiszállás a balszárnyi hadosztálylyal Eperjesre jöjjön. Azonban a február 7-én vett kémjelentések után Ítélve, megint úgy látszott, hogy az ellenség csak azért vonult ki Eperjesről, hogy a Tarcza vize túlsó partján összébb vonatván, ellenünk újból előre induljon. Kémeink ugyanis arról tudósítottak, hogy nagy tömeg hadierőt láttak Kassa felől Eperjes felé húzódni. Azt kellett tehát várni, hogy másnap az ellenség maga lesz a támadó. És ezen tekintetből az Aulich-hadosztályt most már egészen berendeltem Eperjesre, míg a Kmeti-hadosztály azt a parancsot kapta, hogy február 8-ikától kezdve már ne csak tüntetőleg, hanem a hol ellentállásra talál, komolyan támadólag, a Kassára vivő egyenes úton Hámos és Béla felé nyomuljon előre: mihelyt pedig balkéz felől huzamosb ideig tartó ágyúzást hall, közvetlenül Kassára törjön és még ha támadásai ismételten visszaveretnének is, ezeket minduntalan ismételje. Azt akartuk tudniillik, hogy az ellenség elébb hadd jöjjön át a Tarczán, mielőtt a tervezett támadáshoz kezdenénk; és ezért a február 8-ára forduló éjjel védőleg tartottuk magunkat. Reggel aztán azt a meglepő hírt vettük, hogy az ellenség Lemesánynál a Tarcza hídját szétrombolta. Meglepőnek mondom ezt a tettét, azért, mert - miután az ellenség az este zömének a Tarcza irányában tett előnyomulása által eléggé jelezte, hogy a Götz és Jablonowski-féle dandárokkal való egyesülés eszében sincs - nem láttuk semmi okát, a miért amaz esteli előnyomulását részéről védóleges mozdulatnak tartjuk, hanem ha azt tesszük fel, hogy bizonyosan Klapka hadteste őt hátul már nagyon megközelítette. De ezt föltennünk azért nem volt szabad, mert valamennyi kémeink, a kiket Klapkának fölkeresésére kiküldtünk, vagy éppen nem, vagy pedig eredmény nélkül tértek vissza. Csak már az ellenségnek Lemesányról elvonulása után sikerült egyik kémnek, a kit Klapka ezredes küldött énhozzám, főhadiszállásomig az ellenségen keresztül vergődnie. Már most mindenekelőtt a közlekedést kellett a Tarcza folyón át helyreállítanunk. Ez pedig nehéz feladat volt, utászcsapatom hiányos képzettsége és hiányos eszközei miatt. Azt reméltük, hogy a Tarczának más pontján, Felső-Olcsárnál még ép álló hidat találunk. Előleges tudakozódásunkra azt a tudósítást kaptuk, hogy tényleg úgy is van. Erre Eperjesről Kassa felé két hadoszlop-