Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)

tudott." A következő lépés a megyétől való elszakadás, a város önálló törvényhatósággá minősítésének kivívása volt. Ez történt meg 1907-ben, amikoris a képviselőház megszavazta az LI. tc.-et, s ebben Miskolcot önálló törvényhatósággá emelte.

6 Érdekes, hogy ezért gróf Andrássy Gyulát 1907-ben, Horváth Lajost pedig 1910-ben Miskolc díszpolgárrá fogadta. Az ügyért legalább annyit szorgoskodó Lichtenstein Józsefről „megfeledkeztek", azaz neki csak írásban mondott köszönetet Miskolc város közgyűlése. Igaz, ezen túl még egyszer őrzi emlékét Miskolc város jegyzőkönyve. Ez a dátum pedig 1914. január 29-e. A város jeles polgára 1914. január 20-án meghalt, két nap múlva történt a temetése, majd egy héttel ezt követte az emlékének szóló gyász-közgyűlés. Itt határozták el, hogy érdemeit a jegyzőkönyvben megörökítik, arcképét a közgyűlési terembe megfestetik és a nagy elődök között elhelyezik, valamint utcát neveznek el róla.

7 Kéziratában olvashatjuk, hogy Szathmáry Király Józsefről, aki 1846-1848 között Borsod vármegye kormányzója volt, halála után Miskolcon utcát neveztek el. Ez volt a Király utca. A közgyűlés 1914-ben úgy döntött, hogy ez az utca viselje Lichtenstein József nevét. (Ez így is volt az 1946-1948 közötti utcanév átalakításokig, amikoris ez az utca Ady Endre nevét kapta. A mai Ady Endre utcának ezek tehát a „névtörténeti" előzményei.) Lichtenstein József bemutatandó megye és várostörténeti anyaga a teljes leírás töredéke, csak azt emeltem ki belőle, amely érzékelteti a megye politikai alapállását, hangulatát, azokat a változásokat, amelyek 1836 és 1849 között történtek. Az 1836. évi választásokról írtakat, a „zöld-gallyasok" és a „fehér-tollasok", vagyis a konzervatív és a haladó mentalitás harcát Szendrei János Miskolc történeti monográfiájának IV. kötetébe innen vette át. S bár a „napló" egy-egy mondattal éveket fog át, érződik belőle, hogy Szemere megjelenése és Palóczy színrelépése a helyi politikában hoszszú évekre, évtizedekre előre mutató változásokat fog eredményezni. Sokat foglalkozott István főherceg látogatásával, amely bemutatásához a legfontosabb információkat levéltári anyagból merítette. Az 1847. augusztus eleji látogatásnak valóban tekintélyes mennyiségű levéltári anyaga maradt meg, részletes feldolgozásra várva. A 6 Lichtenstein J., 1908. 43-85. 7 Miskolczi Napló, 1914. január 22., Miskolczi Estilap, 1914. január 22., Magyar Jövó', 1943. december 25.