Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

már ebédelt, azonban ajánlotta magát, hogy a jelenvoltak kegyes engedelmével pár nótát elhegedüljön. Ekkor hallottam a 19 éves s késóhb világhirű Reményit életemben először megragadó művészetével eljátszani a »Repülj fecském ablakara« czimü magyar nótát, melylyel később is oly sok diadalt aratott. A kitűnő zenélés elbájoló hangjai, a dus lukulussi ebéd s a jobbnál-jobb hegyaljai borok a diszes társasközben a kedélyt és lelkesedét mindinkább fokozva, a jelenvoltak közül már többen daliással is kisérték a hegedű hangjait s ekként sorakoztam én is a dalosok sorába s egymásután daloltuk el a Petőfi által irt gyönyörű versekre készitett szebbnél-szebb magyar dalokat, milyenek voltak: A virágnak megtiltani nem lehet. »Ez az élet már én nekem nem élet« stb. És ki hitte volna akkor, hogy a magyar hazának, a nemzetnek legnagyobb költője: Petőfi Sándor harmadnapra, már 1849. július 31-én Segesvárnál — ugy mint költői lánglelke előre megérezte és a mint versében önmaga kivánta - ott essék el a harcz mezején. Egy talán hasonló alakban soha fel nem tünő ragyogó csillag volt ő a magyar költészet egén. Egy ujabb Jupiter csillag, mely minden sugarában egy-egy menykővel sújtja a szabadás elleneit! Vagy talán egy ujabb Mars, mely sugár fegyvereivel a hadak isteneként a szabadságért harczolva tör előre! így is, ugy is egy elérhetetlennek, egy kiolthatlannak vélt örökkön ragyogó égi tünemény volt ő, és mégis egy ostoba kozák vagy muzulmán ostromba hosszú dárdája felért a végtelen magasságba, egészen az égig és kioltotta e csillagot! ... Az 50 év előtti nagy napok idejéből Végzetes vereség Debrecen mellett Az 1849. év augusztus hóban szomorú napokat élt át az akkor már reményében csalódott - s a haza sorsa felett kétségbeesetten aggódó magyar nemzet. Az a pár hó előtt még magasan tündöklő nap, mely a szabadságért harczoló hősök fegyvereit a diadalok dics-fényével ragyogta körül — leszállott - eltűnt s a gyászba borult magyar haza zordon éjjelénél még sötétebb gyászt öltött a fiokat vesztett szülők