Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A naplóíró közgazdász: Lichtenstein József (1837-1914)

töki napján indult Pestről Eperjesre, s vasárnap onnan vissza. Korabeli reklámok hirdették, hogy Miskolcon Lichtenstein József és Szathmáry Király Pál uraknál lehetett utazási jegyeket váltani.

2 Egy jó évtized múlva „ezen a kapcsolaton" keresztül hozták a híreket, érkeztek levelek és üzenetek, a pozsonyi és a pesti eseményekről. A dinasztia-alapító egyben lapalapítóként is beírta nevét a város történetébe. 1842. július 5-én indította útjá?~a a „Miskolczi Ertesíto'-t, amely 1848. december közepétől, az egyetlen fóruma lett Szemere Bertalan hirdetményei, jelentései közzétételének. Szemere Felsőmagyarország teljhatalmú kormánybiztosaként, 1848. december 16-tól, 1849. május 7-ig tartózkodott (megszakításokkal) Miskolcon, s ezalatt az idő alatt a lap a szabadságharc érdekeit szolgálta.

3 Az idézett naplórészletben is megjelenik, hogy Miskolc fontos szerepet töltött be az átvonuló honvédcsapatok élelmezésében, fegyverrel, s főleg ruházattal történő felszerelésében. Az ún. „Ruházati Bizottmány" munkájának egyik szervezője, s felügyelője volt id. Lichtenstein József. Felhívásai, tájékoztatásai a Miskolczi Értesítőben jelentek meg. A lap 1848. december 7-ei száma tájékoztat arról, hogy mennyi szabott és varrott ruha készült addig Miskolcon. „A háládatos haza méltányolni fogja tudni nemes törekvéseiket" -jegyzi meg Lichteinstein, megköszönve a miskolci varrónők munkáját. Mint hadtáppal foglalkozó személy, a szabadságharc bukása után is a városban maradhatott, nem érték atrocitások, nem is börtönözték be. Halálakor fia 15 éves volt, de - mint jegyzeteiben rögzíti -, 11-12 éves fejjel s gyerekként nyomon követte a magyar honvédeket a nyári hadjárat harcaiban. Az ifj. Lichtenstein József így nemcsak apjától szerzett ismereteket, hanem szemtanúja, együttélóje volt a történelmi eseményeknek. Később mint jó stílusban író, széles látókörű politikus és történeti ismeretekkel is rendelkező polgár eleget téve Borovszky Samu felkérésének, megírta Borsod vármegye történetét. Borovszky e munkát megyetörténete II. kötetében kívánta felhasználni, de ebben megakadályozta 1912ben bekövetkezett halála.

4 A megye történetét két nagy részben feldolgozó kézirat így az akkori városi levéltár örzeményei közé került. A munka első része „Borsodvármegye politikai élete 18402 Keresztessy S., 1943. dec. 25. 3 Fülöp A., 1964. 92-93., Hermann R.-Pelyach L, 1990. 283-342. 4 Tóth P., 1997. 9-10.