Dobrossy István: Borsod és Miskolc 1848-1849-ben. Naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998)

A visszaemlékező újságíró: Szűcs Lajos (1828-1904)

már előbb előirt eszmék beigtatásával a 'II: alatt idezárt nyilatko­zatra kényszeritett. Mindezt elősorolni az ellenünk felhasznált kényszerítés fokozatos kitüntetése végett szükségesnek látók, de hatását hisz­szük azon beszámításra, melynek ama — bár erőszakkal kicsikart hódolás — tárgya lón. Mi alólirtak azon hódolatot semmisnek, érvénytelennek s olyannak nyilvánítjuk, mintha nem is történt volna. Egyszer­smind kijelentjük, hogy azon hazafiúi érzés s engedelmesség, me­lyet a Magyar Országgyűlés, mint legfőbb hatalom s az ez által ki­nevezett s ennek nevében működő országos honvédelmi bizott­mány intézkedései s rendeletei iránt eddig tanúsítottunk s tanúu­sitani igyekeztünk, bennünk nem változott. Kelt Miskoltzon, február 11-én 1849. Ezen 1—3 •/. alatt közölt határozatokat — melyek a szabad­ságharcz idejében oly gyakran felmerült válságos nagy napokra világot vetnek - érdemesnek tartottam arra, hogy a nyilvánosság elé táruljanak, s egykoron talán még adatul is szolgáljanak a megyénk történelme iránt érdeklődő utókornak. Érdekesnek találom felemlíteni még azt is, hogy a magyar és osztrák had csapatoknak több izben váltakozva történt bevonu­lásakor az akkori pracfectuális ház előtt (jelenleg Friedmann Samu háza) felállitott helyőrségi faköpönyeg és a fegyverek tá­masztására szolgáló faalkotmány a csapatok minőségének meg­felelőleg nemzeti — vagy fekete sárga szinre festettek be, - de volt eset arra is, hogy egyik, vagy másik csapatnak meglepőleg történt bevonulásakor az idő és a kellő festékek hiánya miatt a megjelölt őrségi szerelvényeket egyszerűen bemeszelték. Az 50 év előtti nagy napok idejéből Az orosz megszállás Miskolcon Egy ezred év lefolyása alatt annyi zaklatást - annyi élet­halál harczot nem állott ki e földtekén egyetlen nemzet sem, mint a mennyivel Árpád ivadékainak megküzdeni kellett. A muhi, várnai, mohácsi és a többi számtalan vesztett csa­ták után mély gyászba borult magyar hazánk, láthatárán százado­kon áldozott le a nap a jobb jövő reményének utolsó sugarával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom