Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

Az MTA könyvtára 1826 óta létezik mint nyilvános tudományos könyvtár. Alapját az MTA első elnöke teremtette meg 30 ezer kötettel. 1865-1990 között az MTA-székházban, 1990 óta a megvásárolt szomszédépületben működik. Gyűjtőköre: irodalomtudomány, nyelvészet, ókortörténet, klasszika-filológia, orientalisztika, természettudomány, kutatás-szervezés stb. Hagyatékokkal, vásárlásokkal állománya 1,6 millió darab. Az MTA elismerései - aranyérem (évenként), - akadémiai díj (évenként), - egyes osztályok különdíjai. A 20-as években az MTA-nak kb. 40 pályaalapítványa volt kb. 1945-ig. Az MTA jelene 1949 óta az MTA jogi szabályozása lényegében változatlan. Jogforrási szintje csökkent (Országgyűlés helyett Elnöki Tanács). Pedig az MTA története bizonyítja: léte, helye, jogállása, szerepe a társadalmi, állami berendezésekben törvényhozási tárgy, amelyről az Országgyűlés rendelkezhet. Ezért fogadott el az MTA 1990. évi közgyűlése új alapszabályzatot és új testületi működési szabályzatot, majd összeállította az MTA új törvényjavaslatát és indokolását, mert a régi módosulásokkal is ma már alkalmatlan a működéshez. A javaslat tartalomjegyzéke a következő: - az MTA jogállásáról, - feladatairól, - vagyonáról és gazdálkodásáról, - tagjairól, köztestületi szerveiről és tisztségviselőiről, - kutatóintézeteiről, - a tudományos kutatást kiszolgáló intézményeiről, - záró rendelkezések. Az új törvénytervezet kimondja, hogy az „MTA-t a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára, az emberi haladás előmozdítására hozta létre". Majd így folytatódik: „A jelen és kiváltképpen a jövő formálásában a tudomány egyre fontosabb szerephez