Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

jut. Ezért jogos társadalmi igény és politikai követelmény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága - önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével - kiszélesedjék, hatóterülete és befolyásoló szerepe növekedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék." A 200 éve született Széchenyi István 1825-ben nemcsak a kezdő lökést adta meg a Magyar Tudományos Akadémia létesítéséhez, hanem 1848-ig - mint másodelnök részt vett az alapszabályok kidolgozásában, felszólalt a közgyűléseken. Három ilyenről tudunk: -1842. november 27-én, -1844. január 15-én, -1846. december 20-án elhangzott beszédeiről. Ugyanakkor döblingi éveiben is adott az MTA-nak anyagi segítséget. 1858. november 6-án levelet írt az MTA-nak, amelyben tiltakozott az alapszabályoknak a kormány által követelt megváltoztatása ellen, kilátásba helyezve anyagi támogatásának megvonását. Ez a levél kézírásos másolatban - elterjedt egész Magyarországon. Széchenyi Istvánra emlékezve, és az új akadémiai törvény országgyűlési tárgyalására gondolva, az O szavai illenek az MTA-ról szóló összefoglalás végére: „Nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni!"