Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
nevelést irányító jezsuita rend kezében lévő európai egyetemek, mint pl. a grazi egyetem, vagy a bécsi Pazmaneum lehetőséget biztosított a magyar ifjak külföldi továbbtanulására is. A római Collegium Germanicum et Hungaricum a magas egyházi méltóságok betöltéséhez szükséges képzést biztosította. A magyar tudományos élet megszervezésének csírái a 17. század végén figyelhetők meg, mikor is a jezsuita és vele párhuzamosan a protestáns történeti forrásfeldolgozó iskola - természetesen szigorúan elzárkózva eredményeik kölcsönös megosztásától - egymás között valamiféle együttmunkálkodás jelleggel kezdi meg hazánk múltjának, történetének kutatását. A két iskola történetírói munkálkodása nem tartozik szorosan a dolgozatunk tárgyához, hiszen a tudós társaság megalapításának gondolata fel sem merült bennük, de mindenképpen tudományos műhely jelleggel tevékenykedtek. A jezsuita forrásgyűjtő iskola tevékenysége az egyház és az állam számára is fontos volt, hiszen a török alól felszabadított, újra egyesített országban az újjáépítéshez, az egyházi és a katolikus nemesi birtokok igazolásához, valamint a gazdátlanul maradt birtokok újraelosztásához szükséges dokumentumok felkutatásában jelentős szerepet játszottak. 12 A jezsuita forrásgyűjtő és rendszerező iskola tagjainak, így Inchofer Menyhértnek, Telekesi Istvánnak, Hevenesi Gábornak, Szentiványi Mártonnak, Czeles Mártonnak, Otrokocsi Fóris Ferencnek és mások tevékenységének a magyar történetírás mérhetetlenül sokat köszönhet. A 17. század végén, a jezsuitákkal párhuzamosan, protestáns oldalon is egyre inkább a történeti adatgyűjtés került előtérbe. Nem kis mértékben ösztönzőleg hatott e munkára az, hogy a 17. század végén a németországi egyetemek a história litteraria művelésébe fogtak. Az ott tanuló magyar diákok számára tehát a modell adott volt: hazatérve megkezdték a Magyarország történelmére vonatkozó adatok felkutatását és rendszerezését. 13 Az együttdolgozás alapja a protestáns egyháztörténet múltjának kutatása lett. Mint azt már a fentiekben említettük, a hazai protestánsok nem rendelkeztek, nem rendelkezhettek Magyarországon egyetemmel. A protestáns tudományosság magyar képviselői németországi, hollandiai, angliai egyetemi tanulmányaik során azonban kellő ismeret12 SZELESTEI N. L. 1989. 51. 13 SZELESTEI N. L. 56.
