Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
anyaggal és kellő kapcsolatrendszerrel tértek haza, így itthon sem voltak elzárva teljesen az európai korszerű tudományos eredményektől. Ez a magyar értelmiségi elit Erdélyben és Magyarország északnyugati területein főleg a hazai evangélikus felekezet pietista irányzatának követőiként élt és munkálkodott. Mivel Magyarországon nem alakulhatott ki olyan tudományos központ, ami biztosíthatta volna a tudósok intenzív kapcsolattartását, tapasztalataiknak megosztását, publikálását, ezért a külföldi tanulmányutak alatt megszerzett ismeretségek révén, számos magyar tudós Európa más országaiban - főleg Németországban - megjelenő tudományos folyóiratok hasábjain tette közre elért eredményeit, tudományos megfigyeléseit. 14 Az, hogy a hazai értelmiség kis létszáma ellenére is jó színvonalat képviselt mutatja, hogy már a 18. század első évtizedeiben számosan külföldi akadémiák, így az Akadémia Leopoldina és elődjei 15 , a Porosz Akadémia 16 , sőt a Royal Society tagjai is lettek. 17 Nem kellett sok időnek eltelni ahhoz, hogy az európai tudományosságban is jelentékeny hazai értelmiség körében felvetődjön egy hazai tudós társaság megalapításának a gondolata. Bél Mátyás a tudományszervező A 18. század első felében a hazai tudományosság legkiemelkedőbb alakja Bél Mátyás (1684-1749), besztercebányai, majd pozsonyi evangélikus líceumi rektor, lelkész a hazai államismeret és történetkutatás előfutára. Életműve kiemelkedik a hazai művelődéstörténet e szakaszából. Bél a kor bevett szokása szerint Németországban végezte egyetemi tanulmányait, mégpedig az 1694-ben alapított, a pietizmus központjának számító hallei egyetemen. Ott került kapcsolatba az egyetem legjelentősebb alakjával, August Hermann Franckeval, 14 ^gy pl- a Boroszlói, majd Erfurti Sammlung von Natur und Medizin-ben, vagy a lap utódjában a Miscellanea Physico-medica-ban, a nünbergi Commercium Litterarium-ban, a szintén nünbergi Acta physico-medica -ban stb. tudományos folyóiratokban a korszak magyar tudományos élet számos képviselője írt: Bél Mátyás, Buchholtz János György, Fischer Dániel, Raymann János, Köleséri Sámuel, Schwartz János Theofil, Metzger Dániel, Lange Márton, Vette György stb. 15 A. E. BÜCHNER 1755-ben megjelent, a társaság történetét feldolgozó írásában 22 magyar tudós nevét említi meg az Akadémia Leopoldina tagnévsorában. 16 Bél Mátyás, Perliczi János, Segner János, Gensel János, Loew Károly Frigyes. 17 Köleséri Sámuel.
