Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

KOZÁK IMRE Bevezető

szárkapitány kért szót, kiben kevesen sejtették Magyarország regenerátorát és kinek neve gróf Széchenyi István volt. Ez felállásakor mentegetődzött, hogy itt megszólal, jóllehet szava nincs, és birtokainak egy évi jövödelmét ajánlotta fel az akadémia megalapítására, mely jövödelmet mások 60,000 frtra becsültek. E nagylelkű kezdeményezés vonzó lett a többi főurakra nézve. Következett három főúr, kiket Széchenyivel az akadémia négy első alapítója címével szokás fölruházni; nevezetesen: Vay Ábrahám borsodi követ (8000 frt), gróf Andrássy György tornai követ (10,000 frt) és Károlyi György gróf (birtokainak félévi jövödelmével)." A lexikon ugyanezen kötete az Andrássy György szócikkben azt írja: „Az 1825-27-iki országgyűlésen Gömör megyének volt a köveFigyelemre méltó, hogy 1825-ben Széchenyi István 34 éves, Vay Ábrahám 36 éves, Andrássy György 28 éves és Károlyi György 23 éves, az akadémia első négy alapítójának átlagéletkora tehát kereken 30 év volt. Károlyi György 1825-ben nem követként volt jelen az országgyűlésen és csak később, 1830-ban lett Szatmár vármegye követe. Az újkori akadémiák sorában időrendben elsőkként az Accademia dei Lincei, Róma (1603), az Institut de France, Párizs (1635) és a Royal Society, London (1662) említendők meg. Maga az akadémia szó görög eredetű. Legelőször Platón iskoláját nevezték akadémiának, éspedig Akademos attikai hérosz athéni kertjéről, ahol Platón az előadásait tartotta. A legrégebbi - a mai szóhasználatnak megfelelő - akadémia azonban a Museion volt, amely az időszámításunk előtt 331-ben Nagy Sándor által alapított Alexandriában működött. Magának a Museionnak az alapítását Ptolamaios (II) Philadelphos (i.e. 309-346), illetőleg már apja Ptolamaios (I) Soter (i.e. 367-283), a dinasztia megalapítójának nevéhez szokás kötni. A Museion állami költségen és alapítványok támogatásával fenntartott szellemi központ volt, fénykorában 700 ezer tekerccsel a könyvtárában. A híres könyvtár egy része i. u. 48-ban Julius Caesar alexandriai háborújában tűzvész által, más része a keresztény pártok között vívott heves küzdelmekben pusztult el, és a Museion végleg megsemmisült midőn i. u. 641-ben a várost az arabok elfoglalták. A Magyar Tudós Társaság megalapításának 18. századi kezdeményezői előtt (kiragadva közülük Bél Mátyás, Bod Péter, Bessenyei