Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

KOZÁK IMRE Bevezető

György, Révai Miklós nevét) az akkor már működő európai akadémiák szolgáltak példaképül. Az 1791-i országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és művészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, az elképzelés megvitatása és megvalósítása azonban - nem utolsó sorban a napóleoni háborúk és a szükséges pénzeszközök hiánya miatt - késett és csak az 1825. szeptember 11-re Pozsonyba összehívott országgyűlés tűzte napirendjére. A november 2-i ülésen többek mellett Máriássy István Gömör vármegye (más forrás szerint Sáros vármegye) és Komáromi István Abaúj vármegye követe is felvetette a Magyar Tudós Társaság megalapítását. Ezután következett a november 3-i ülés Felsőbüki Nagy Pál emlékezetes felszólalásával és az akadémia négy első alapítójának tudománytörténeti jelentőségű fellépésével A négy első alapító november 8-án már írásban is benyújtotta ajánlatát a nádorhoz és a felső táblához, majd november 21-én az alapítandó tudós társaság tervének alaprajzát is. A nádor az akadémia ügyeinek intézésére bizottságot állított fel, amely munkájának eredményeként az országgyűlés 1826. április 17-i felterjesztése és ennek 1827. április 11-i királyi jóváhagyása után 1827. augusztus 18-án megjelent az 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról", amely emígy határozott: „A karok és rendek gondoskodása a hazai nyelvnek nem csak terjesztésére, hanem a tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére irányulván, O szent felségének jóváhagyásával határ oztatik: 1. §. Hogy a magyar tudós társaság vagy akadémia, az önkéntes és szabad adományok utján létesítendő alapból, Pest szabad királyi városban, mint állandó székhelyén, a lehető legrövidebb idő alatt felállíttassék." Az Akadémia vagyona ekkor 250 ezer forintot tett ki. Miután József nádor, akit az 1827. évi XI. törvénycikk a felállítandó tudós társaság vagy akadémia pártfogójául jelölt ki, 1827. november 30-án megbízott egy választmányt (elnöke gróf Teleki József, tagjai: a négy első alapító és huszonkét tudós) és a választmány 1828. március 15. - április 17. között elkészítette „A Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai" című tervezetet, majd I. Ferenc király 1830. július 7-én az okmányt jóváhagyta, a Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-én tartott első közgyűlésével megalakult. Az első elnök gróf Teleki József, a másodelnök gróf Széchenyi István lett.