Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

KOZÁK IMRE Bevezető

ELŐSZÓ A Magyar Közlöny 1997/29. április 3-i száma adta közre a Kormány 55/1997. (IV.3.) számú rendeletét a Magyar Tudomány Napjáról: „A Magyar Köztársaság Kormánya a tudománynak a társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak tartja, és elő kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudásközpontú értékrend kialakítását. Elismerésre méltónak tartja a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet és ezért november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánítja. " November 3-a kiválasztását az indokolta, hogy az 1825-1827 közötti országgyűlés 1825-ben ezen a napon alapozta meg a Magyar Tudós Társaság (mai nevén: a Magyar Tudományos Akadémia) létesítését. November 3. emlékéhez Bolyai János 1823-ban e napon kelt, apjához, Bolyai Farkashoz írott levele is csatlakozik, amelyben bejelenti: „ .... a paralellákról egy munkát adok ki. . ., most többet nem szollhatok, tsak annyit: hogy semmiből egy ujj más világot teremtettem; mindaz, valamit eddig küldöttem, tsak kártyaház a toronyhoz képest." Bolyai János világhírű, tudománytörténeti műve, amelyről a fenti levél ad először hírt, apja Tentamen című könyvének első kötetében, annak Függelékeként (Appendix) jelent meg 1832-ben Scientiam Spatii... (A tér tudományáról. . .) címmel. Az országgyűlés 1825. november 3-i üléséről A Paliasz Nagy Lexikona I. kötete (1893) az Akadémia szócikk alatt így emlékezik meg: „Új stádiumába lépett az ügy (szerző: a Magyar Tudós Társaság alapítása), midőn azt a közvéleménynek az eszmével mind jobban és jobban való megbarátkozása után az 1825-i országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál szóba hozta. Ennek nagyhatású beszédére, mely a következő szavakkal végződött: „Egyedül a nagybirtokosoktól függ a haza régi óhajtásainak teljesedése, mert mint az egyszeri hadvezér szerint a háborúhoz, ide is csak három dolog kell: pénz, pénz és ismét csak pénz!" nagy zajongás keletkezett, melynek közepette egy fiatal hu-