Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)

kőletételéig, de lényegében az építkezés befejezéséig a közösség hitélete az itt kialakított kápolnához kötődött.

7 Az épület 1755-ben - tehát Vay Ábrahám halálát megelőzően - a diósgyőri koronauradalom tulajdonába került. Az ekkor készült állagfelmérésből tudjuk, hogy az emeletes épület jó anyagból készült, jó állapotban van, újrazsindelyezése 1744-ben történt. (Gyaníthatóan ekkor, vagy ezt megelőzően került Vay Ábrahám tulajdonába.) Ekkor már nem csak lakóház volt, hanem földszintjén egy kőoszlopos kereskedő bolt működött, amely előtérrel, s kamrával (raktárral) rendelkezett. A bolt mögött, az udvar felőli részen volt a kápolna (amelyről sajnos nem szól a leírás), s a kápolna mellett két szoba-konyhás lakásban élt az ortodox pap. Az emeleti részen a harmincados lakását alakították ki. Az összeírás szerint a piacra nézett (tehát az utcára) négy szoba és a konyha, s a hátsó részen szintén három szobát és egy konyhát alakítottak ki. Összesen tehát (a konyhákat, kamrákat nem számítva) 11 szobát írtak össze az épületben. (Építészettörténeti érdekességként említhetjük, hogy ólomüveges, vasrácsos ablaka 4 db, üveg nélküli ablaka 1 db, rács nélküli ablaka 11 db volt. Feljegyeztek 16 db zárható ajtót és 3 db vasból készült ajtót. Az épület alatt olyan falazott, boltozott, négy részre osztott pince volt, amelyben 120 hordó bort tároltak.)

8 A Vay-ingatlant és épületeit az 1755-ös ún. Grassalkovich-szerződés értelmében uradalmi vagyonnak tekintették. A szerződés szerint a város jövedelmét a kamara hasznának minősítették, korábbi javaiból Miskolc csupán egy malmot, két dézsmaadó szőlőt, két pincét és egy korcsmát tarthatott meg. A szerződés után két évtizeddel, 1775-ben Szőllősi Ferenc prefektus számbavette a koronauradalomhoz tartozó 10 település (Diósgyőr, Miskolc, Mezőkövesd, Kisgyőr, Sajóbábony, Radostyán, Parasznya, Varbó, Ládháza és Csaba) uradalmi javait. Miskolcon 24 objektumot írtak össze, közöttük a Dőrykúriát és a Vay-házat. Az ekkori összeírás idején Vay (II.) Ábrahám már nem élt, s az Alsózsolcán honos család sem tartott igényt egykori tulajdonára. Erről győz meg bennünket az 1817-ből származó első városi telkes-térkép és annak melléklete, amely név szerint is megemlíti a tulajdonosokat. A 730. számmal ellátott 242 négyszögöl telken álló 7 Miskolci Orthodox Gyűjtemény (a továbbiakban: MOGY.) 1745. évi iratok. (A gyűjtemény letétként a miskolci Herman Ottó Múzeumban található.) 8 DOBROSSY I. 1976. 114-117.