Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)
DOBROSSY ISTVÁN Vay Ábrahám és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása. (A Vay család szerepe Borsod vármegye történetében)
emeletes épületben az uradalom kvártély-irodáját tünteti fel. 9 Az 1832-1833-as összeírás „prefektusi ház"-ként említi az épületet. A földszinten - egyebek mellett - kétszárnyú ablakokkal és kettős vasráccsal ellátva két helyiséget írnak le, mindkettőt uradalmi börtönnek használják. Az emeleten pedig négy szoba érdemel figyelmet, s az, hogy a legnagyobbat az Úriszék üléseire alakították ki. A 19. század első harmadában tehát itt működött a diósgyőri koronauradalom „bírósága", ez volt a földesúri ítélkezés színtere, épülete. (Az Úriszéket az 1848. 11. tc. törölte el a törvény előtti egyenlőséget hirdetve, s annak szellemében.) Az épület funkciója a 19. század közepétől így megváltozott, de a város végleges uradalmi megváltásáig - gyaníthatóan - kincstári tulajdon volt, amelyet bérletként hasznosíthattak. (A megváltás „utolsó felvonása" 1876 októberében kezdődött, amikor az országgyűlés a földesúri »kincstari« jogok Miskolc városa számára történő eladását megtárgyalta, s azt a képviselőház is jóváhagyta. 1877-ben „Miskolcz városában a magyar szent korona tulajdonát képezett földesúri jogok és ahhoz tartozó épületek megváltása" formálisan is befejeződött, s lezárult az uradalom és város közötti konfliktusoktól, perektől sem mentes, több évszázados kapcsolat. 10 Az immár városi tulajdonba került épület tulajdonoscseréjére, tehát eladására és felújítására 1895-ben került sor. (Az épület értékét sejteti, hogy a Borsod című lap 1875. évi 31. számában megjelent a kincstári ingatlanok árverési hirdetménye. A hirdetményt a Sóóvári m. kir. kincstár jószágigazgatósága adta fel, ti. idetartozott a diósgyőri uradalom épületegyüttese különféle „jog-állománya". A Korona, később Avas vendéglő és szálloda épületéért s italmérési jogáért 80 ezer forintot, a mai SZOT-székház helyén állt Zöldfa vendéglőért és hasonló jogáért 60 ezer forintot, míg a prefectusi lakért, tehát a volt Vay-kúriáért 45 ezer forintot kértek. Egy-egy malom becsértéke a Szinván 10-16 ezer forint között mozgott.) Az ekkori átalakítások eredménye napjainkban is érzékelhető: a boltíves kapubejáró és az üzleti bejáró helye megmaradt, de a barokk-kori együttes szerkezeti elrendezésétől teljesen idegen. Ugyanez vonatkozik az emeletre, ahol 9 MARJALAKI KISS L. (hagyatéka) Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentáció (a továbbiakban: HOM. HTD. 73. 25. 1.) 74.423.78. és Liber Funduális . . . Miskolcz, 1817. HOM. HTD. 73. 25. 1. HOM. HTD. 68.8.1. 10 LICHTENSTEIN J. 1908. 35-47.
