Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

ban, Göttingában, Danzigban, Lipcsében stb. már működtek a területek tudósait összefogó intézmények. Osztrák területen Olmützben Joseph von Petrasch kezdeményezésére alakult meg a rövid életű Societas Incognitorum in terris Austriacis. Természetesen uralkodói támogatás hiányában ez az intézmény sem tudott nagyobb karriert befutni. 1738-ban Salzburgban, 1740-ben Innsbruckban (Academia Toxiana) is kísérleteztek tudós társaság alapításával, de ezek szinte csak elvekben léteztek. Magyarországi akadémiai kezdeményezések Magyarországon a reneszánszkori tudósok közös munkára szervezésének rövid epizódját Mátyás és Ulászló alatt létrejött rövidéletű humanista szervezet megalakulásakor láttuk. A magyar történelem folyamán ez az egyetlen társaság a Magyar Tudományos Akadémia megalakításáig, amely uralkodói támogatásban részesült.

9 Az ország későbbi története - a török hódoltság, majd az azt lezáró háborús évek, a Rákóczi-féle szabadságharc - nem kedveztek a tudományok intézményesülésének. Ha a 17. század végi, 18. század eleji magyar tudományos, művelődés történéseit szemléljük, akkor a török megszállás 150 éve után újból egységes országban megosztottságot és aránytalanságot találunk. A magyar művelődés és oktatás eme korszakát legkönnyebben a katolikus és a protestáns vallás magyarországi helyzetén keresztül világíthatjuk meg. A török kiűzésével Magyarország telejes területe az Osztrák Birodalom fennhatósága alá került. A Habsburgok magyarországi berendezkedésének alapelveit Kollonich Lipót bíboros, a magyar kamara elnöke dolgozta ki. A nevével fémjelzett Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn művelődéspolitikai fejezete szerint a magyarországi műveltség felemelése csak központi irányítással, rendeletek és cenzúra útján, egy egységes szellemben nevelkedett értelmiséggel képzelhető el, mivel a birodalom stabilitását és érdekeit veszélyeztetik a különböző nyelvű és vallású kultúrák.

10 A Habsburg vallási intolerancia, az ellenreformáció nyílt erőltetése nem csak az oktatás lehetőségeit határolta be, hanem a 18. századi 9 R. VÁRKONYI Á. 1975. 15. i° PACH ZSIGMOND P. (Szerk.) 1989. 309.