Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

magyar tudományos életre is döntően hatott. Az Einrichtungswerk az ország művelődésének ügyét a katolikus világi papság és a jezsuita rend kezébe helyezte. Kollonich tudta, hogy az ellenreformáció érdekében tett lépések Magyarországon, már csak a protestánsok számaránya miatt sem lehetnek olyan drasztikusak, mint amilyenek a birodalomban másutt, így a cseh és az osztrák tartományokban voltak, de mindenképpen szükséges korlátozni az eltérő vallásúak vallásgyakorlását, kulturális szervezkedését.

11 Vallási, művelődési téren az ellenreformáció elveitől vezérelt katolikus birodalomban a jezsuita rend lett a magyar művelődésnek központilag leginkább támogatott és legnagyobb befolyással rendelkező társasága. A 18. század elején, már kiépült középiskolai, kollégiumi hálózatot tudhattak magukénak, - melyek oktatási elvei a 16. század végi Ratio studiorumra épültek - és Nagyszombaton ők rendelkeztek egyedül az országban egyetemmel. Más katolikus szerzetes rendek, mint pl. a piaristák, ferencesek csak a korszakban kezdik kiépíteni saját kolostori, iskolai hálózatukat. A magyarországi protestánsok ekkorra már szintén kiépült iskolahálózattal rendelkeztek. A 17. század végi erőszakos katolikus expanzió, - bár kevésbé drasztikusan, de az egész 18. század folyamán érezhető maradt - megbontotta ezt az egységet. A patinás protestáns kollégiumok, főiskolák - Sárospatak, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár, Eperjes - kulturális kisugárzó ereje azonban megmaradt. Szintén kitűnő képzésben részesülhettek azok a diákok is, akik a Felvidék (Bártfa, Selmec, Lőcse stb.), vagy Erdély (Brassó, Szeben, Kolozsvár) protestáns gimnáziumaiba jártak. A protestáns iskolahálózat a jezsuitához képest mégis csonka volt, hiszen nem rendelkeztek Magyarországon egyetemmel. Az ebből fakadó hátrány egyben előnyt is jelentett, mivel a tanulni vágyó protestáns fiatalok Európa híres - főleg németországi és németalföldi - egyetemein szerezték meg a legmagasabb végzettséget és visszatérve a legkorszerűbb ismereteket hozták magukkal. A jezsuita kollégiumok nevelési elvei, amik az udvari arisztokrácia igényei szerint lettek kialakítva, a katolikus főnemesi ifjak majdani társadalmi szerepére készítettek fel, de nyitva álltak a szerényebb anyagi körülmények között élő tehetséges fiatalok számára is. A pap11 GONDA I.- NIEDERHAUSER E. 1978. 93.