Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

tani egymással. Nem sokkal később Richelieu bíboros-kancellár felkarolta a tudósok kezdeményezését és gyámkodása alatt 1635-ben létre jött az Académie française. A társaság a francia nyelv pallérozását tűzte ki célul azért, hogy a nyelv alkalmas legyen a tudományok kifejezésére. Az Académie française törekvései elérése érdekében feladatul a francia nyelv nagyszótárának az összeállítását és grammatikájának leírását vállalta fel. Colbert patronálásával két tudományos társaság is alakult. 1663ban az Académie des inscriptions et belles-lettres, majd 1666-ban az Académie des sciences. Az Académie des inscriptions feladata a francia történelem megírása, valamint a hozzá kapcsolódó régészeti munkák felügyelete. Az Académie des sciences a természettudományok intézménye lett.

4 E három akadémia jelentette a francia Institut magját, amikhez később még két osztály kapcsolódott. A központi akadémia mellett számos vidéki akadémiai jellegű társaság is alakult, de ezeknek működése, céljaik a korabeli Magyarországon nem voltak ismertek, sőt a párizsi akadémia hírei is csak német közvetítéssel jutottak el hazánkba. Itáliában jelentős tudományszervezési munka folyt már a reneszánsz óta. 1540-ben alakult meg a societa scientifica rossunense degl incuriosi elnevezésű társaság.

5 A humanizmus eszméitől vezérelve irodalmi jelleggel működött, célja a latin nyelvű irodalom és költészet művelése volt. Később különféle céllal alakultak magán és nyilvános társaságok, amelyek között a legjelentősebbek egyike volt az Accademia della Crusca. Ez a társaság jelentette meg 1612-ben az olasz nyelv nagyszótárát. Rómában 1603-ban létrejött Accademia dei Lincei a tudományos élet középpontja, Firenzében pedig a Galilei követői által 1657-ben megalapított Accademia del Cimento. Az utóbbi patrónusa Leopoldo de Medici, aki maga is bekapcsolódott a társaság munkálataiba kísérletezései révén.

6 Angliában, az ipari forradalom, a polgári átalakulás igényei szerint kialakult korszerű természettudományosság hamar kitermelte saját tudós intézményét. Az angol természettudósok 1645-ben alapították meg magántársaságukat, mely 1660-tól a király pártfogása alatt végezte munkáját. Ekkortól számítjuk a Royal Society megalakulását. 5 A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. I. köt. 1833. 6 SZELESTEI N. L. 1989. 9.