Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

SOMORJAI LEHEL 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

Az 1600-as évek végétől ugrásszerűen megnőtt az európai akadémiák száma. 1690-ben kezdte meg működését a portugál tudós társaság, mely 1717-ben nyerte el az akadémiai rangot. Spanyolországban is királyi támogatással dolgozhattak az ország tudósai. Szentpéterváron Nagy Péter cár kezdeményezéséből alakult meg az akadémia. 1739-ben Linne elnökletével ült össze először a svéd akadémiai társaság, majd 1752-ben a svéd mintát követi a dán tudós társaság megalakulása. Svájcban tudományos összejövetelekből nőtt ki a Helvetische Gesellschaft 1761-ben. Nem elhanyagolhatóak azok a tudományos kezdeményezések sem, melyeknek főleg gyakorlati céljaik voltak: pl. a Dublin Society a mezőgazdaság, a manufaktúra, a mesterségek fejlesztését tűzte ki célul. Magyarország számára modellként mégis a németországi és az osztrák örökös tartományokban létrejött akadémiák és akadémiai mozgalmak jelentettek a legtöbbet. Nem csak a földrajzi közelség miatt, hanem a magyarországi - főleg protestáns - értelmiség németországi egyetemi, tudományos kapcsolatai miatt is. A hazai tudományos értelmiség - magyar tudományos intézmények hiányában a 18. századtól kezdve főleg német társaságok munkájába kapcsolódott be, németországi egyetemek, akadémiák által megjelentetett tudományos folyóiratokban publikált, rajtuk keresztül tartotta a kapcsolatot az európai tudományos élettel. Nem véletlen az sem, hogy az első németországi tudós társasági kísérletnek magyar résztvevői is voltak. A 15. század végén, a német származású latin nyelvtudós és verselő Celtes Komád (1459-1508) tervbe vette, hogy Ausztriára, Magyarországra, Lengyelországra, Rajna és Neckar mellékére, Pomerániára és Saxoniára kiterjedő nagy irodalmi társaságot hoz létre, Septennaria sodalitas litteraria Germanie néven. A magyarországi tudósok a Sodalitas Litteraria Ungarorumba tömörültek, amely magába foglalta az erdélyi szerveződést, a sodalitas septemcastrensis-t is. A több országot átfogó társaság nyelve a latin. Ez a kezdeményezés, ha csak rövid ideig is, de létre jött. A magyarországi Sodalitas Litteraria Ungarorum vezetője ifj. Vitéz János veszprémi püspök volt. Tagjai: Agustinus Olomucensis (Kaesenbrot) Ulászló főtitoknoka, Julius Milius, Mátyás és Ulászló főorvosa, Schlekta János, Ulászló