Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

gyész, Bognár Rezső (1955-1956) vegyész, Erdei Ferenc (1957-1964, 1970-1971) agrárközgazda, Köpeczi Béla (1971-1975) történész, Márta Ferenc (1975-1980) vegyész, Pál Lénárd (1980-1984) fizikus, Láng István (1984-) mezőgazda. AZ MTT, MAJD MTA A TUDOMÁNYOS OSZTÁLYOK EMANCIPÁCIÓJÁIG (1830-1846) Teljesítések „Tudománytár" című folyóirat megindítása; „Nagy szótár" kiadása (a magyar népköltés tüzetesebb gyűjtésével); „Tájszótár" öszszeállításának megindítása; Teljes magyar-német, német-magyar szótár megiratása; Régi nyelvemlékek kiadása; Pályázati kiírások magyar színdarabokra 1832-től. Eredetileg hat osztályt (Magyar szépirodalom; Külföldi szépirodalom; Természettudomány; Történelem; Filozófia és matematika; Jog- és államtudomány) hoztak létre, amelyeket a kezdeti fellendülés után bekövetkezett visszafejlődés miatt 1946-ban négyre csökkentették és önállósították (emancipálták): - Nyelv, irodalom és széptudományok, - Filozófia és törvénytudomány, - Történeti, - Matematika és természettudományok. 1848-ig kevés idő maradt a kibontakozásig. Kisfaludy-társaság Erre az időszakra esett az 2836-ban Kisfaludy Károly (1788-1830) költő emlékére alapított, az ország legtekintélyesebb irodalmi társaságának kezdete. Alapítok voltak: Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály; további tagok pedig induláskor; Fáy András, Tóth Lőrinc, Csató Pál, Czuczor Gergely, br. Jósika Miklós (első elnök), Kölcsey Ferenc, Szalay László. Összesen 50 rendes és 20 levelező taggal rendelkezett a társaság. A 19. században a társaság értékes munkát végzett, elsősorban külföldi szerzők magyarra fordításával (pl. teljes Shakespeare- illetve Moliére-fordítással), népköltési gyűjtemény kiadásával. Pályázatra számos jeles mű érkezett (pl. Arany János „Az elveszett alkotmány"; „Toldi"). A társaság kiadta a névadó összes