Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

műveit. 1952-ben szűnt meg. Elnökei a már említett br. Jósika Miklós után: Eötvös József, Kemény Zsigmond, Toldy Ferenc, Lukács Móric, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Berzeviczky Albert, Voinovich Géza. Az abszolutizmus évei az MTA újjászületéséig 2848-ban az MTA együttérzett a nemzettel. A munka a helyzettől függően folyt tovább vagy szünetelt. A szabadságharc leverése után az MTA csak vontatottan vihette tovább tevékenységét (pl. a tagfelvétel 1848-58 között szünetelt). Az 50-es évek végén indult meg bizonyos felpezsdülés. Dessewffy Emil gr. akkori elök 2859. december 19-én hirdette meg az MTA-székház építését. A szükséges pénzt gyűjtésből biztosították. A. Stüter (1800-1865) berlini építész tervét Ybl Miklós (1814-1891) és Szkalnitzky Antal (1836-1878) valósította meg. A mai pesti Duna-parti MTA-székház 1862-1865 között épült meg. Az épület akkori beosztása a következő volt: Földszint: díszes oszlopos előtér, könyvtár, kézirattár. í. emelet: díszterem Lötz Károly (1833-1904) falfestményeivel, heti ülésterem Ligeti Antal (1823-1890) tájképeivel, képesterem, továbbá az MTA és a Kisfaludy-társaság helyiségei. III. emelet: Esterházy-képtár. A kévesterembeli festmények jegyzéke Arcképek: gr. Széchenyi István (1791-1860 gr. Dessewffy Emil (1814-1866 br. Eötvös József (1813-1871 Deák Ferenc (1803-1876 br. Sina Simon (1810-1876 Rudolf főherceg (1858-1889 gr. Andrássy Gyula (1823-1890 Festőművészek: F. von Amer ling Barabás Miklós Székely Bertalan Than Mór Benczúr Gyla Spányi Béla Rákosi Nándor (1803-1887) (1810-1898) (1835-1910) (1828-1899) (1844-1920) (1852-1914) (1832-1884) Az MTA 1867 és 1919 között Az 1867-es kiegyezés következményeként 1870-ben új alapszabály lépett életbe. Eszerint az MTA ő császári és apostoli királyi felsége különös oltalma alatt álló tudományos intézet, amelynek célja: a tudomány és irodalom magyar nyelven való művelése és terjesztése.