Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

halála után Szpeuszipposz (i. e. 407-339) és társai folytatták az iskolát. Ez volt az ún. régi Akadémia. A középső Akadémiát Arkeszialosz (i. e. 316-241) alapította. A harmadik Akadémia Karneadesz (i. e. 214-129) nevéhez fűződik. Középkori akadémia Cosimo Medici 1454-ben alapított Firenzé-ben új AKADÉMIA-t, amely Platon tanításait tanulmányozta. Néhány újkori akadémia 1603. Akadémia eV Italia, Róma 1635. Institut de France, Párizs 1662. Royal Society, London 1700. Deutsche Akademie der Wissenschaften, Berlin 1713. Real Academia Espanola, Madrid 1724. Akademija Nauk, Petrograd 1785. Ceskoslovenská akademie ved (jogelődje), Prága 1825. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1849. Kaiserliche Wissenschaftliche Akademie, Bécs 1863. National Academy of Sciences, Washington 1879. Nippon Gakushiin, Tokio 1886. Academia Romana, Bukarest 1952. Polska Akadémia Nauk, Vasó Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia neve az alapítás utáni kb. másfél évtizedben). ELŐZMÉNYEK 1760. Bod Péter (1712-1769) irodalomtörténész fogalmazott meg először javaslatot. 1778. Bessenyei György (1747-1811) író, filozófus „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék" című írás szerint legyenek valóságos (fizetett) és tiszteletbeli (nem fizetett) tagok; legyen igazgató, titkár, nyomda, könyvtár; készüljön magyar lexikon, nyelvtan, bírálat; írjanak ki „pályakérdéseket".