Tanulmányok A Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról (Miskolc, 1997)

TERPLÁN ZÉNÓ Adatok a Magyar Tudományos Akadémia történetéből

1784. Révai Miklós (1750-1807) nyelvész kiegészített javaslatát II. József elutasította. 1790. Révai kinyomtatta tervét. Eszerint rendes tag lett volna pl. Batsányi János (1763-1845) költő, Dugonics András (17401818) író, Baróti Szabó Dávid (1739-1819) költő, Verseghy Ferenc (1757-1822) író, Virág Benedek (1754-1830) költő; továbbá néhányan a főrendek és egyházi vezetők közül, pl. br. Gvadányi József (1725-1801) író, br. Ráday Gedeon (17131792) író; a nemesek közül pl. Kazinczy Ferenc (1759-1831) nyelvújító. 1804. Kultsár István (1760-1828) író pályadíjára két mű készült: - Kis János (1770-1846) „A magyar nyelvnek mostani állapotjáról" (1806); - gr. Teleki László (1764-1821) „A magyar nyelv előmozdításáról (1806). 1815. Marczibányi István (1752-1810) mecénás „Magyar irodalmi jutalmazó intézetet" alapított, amely később (1845-ben) beolvadt az MTA-ba. Megalakult a Magyar Ttidós Társaság (MTT) 1825. november 3.; A Pozsonyi Országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857) liberális nemesi politikus nagy hatású beszédére gr. Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a magyar akadémia alapításához. Ehhez csatlakozott gr. Vay Ábrahám (1789-1855) borsodi követ, gr. Andrássy György (1797-1872) tornai követ és gr. Károlyi György (1802-1877) szatmári követ nagyobb adományokkal. 1826. február 17.: Kinevezték az akadémia ügyeivel foglalkozó bizottságot. 1827. augusztus 18.: Megjelent az MTT-ről a XI. törvénycikk. 1827. november 30.: József nádor (1776-1847) választmányt bízott meg gr. Teleki József (1790-1855) történész elnökletével, a négy alapítóval és 22 tudóssal, amely választmány 1828. március 25.- április 7. között kidolgozta az alapszabályzatot, a működési szabályzatot. Ezeket I. Ferenc király 1830. július 7-én hagyta jóvá, mint „A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG alaprajza és rendszabásai" okmányt.