Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A gyógyítás története - Eszenyi Miklós: Az ispotálytól a modern kórházakig

Az elmebetegek felügyelet nélkül szaladgáltak, s utcai botrányokat rögtönöztek. Az úgynevezett Laci kocsmát (ez elírás lehet, valójában Lúczy - E. M.) keresték fel leginkább a súlyosan beteg hajléktalanok és sokszor megtörtént, miről egy régi irat tanúskodik, hogy a kocsma mögötti szemétdombon találtak egy-egy embert meghalva."

4 Nos, ezeken az állapotokon segített a közkórház megépítése. A régi közkórház Létrehozása dr. Schnirch Emilnek köszönhető. Schnirch Emil 1822-ben született, Bécsben tanult s az ottani Allgemeines Krankenhaus orvosa volt. 1854-ben került Miskolcra, ahol megtapasztalva a középkori állapotokat, beadványokat intézett a hatóságokhoz közkórház felállítása érdekében. 1856. február 10-én a régi katonai nosokomiumban felszereltek egy ötszobás, húsz ágyas kórodat, amit december 5-én elismertek nyilvános kórháznak. Az intézmény kinevezett orvosa dr. Popper József lett évi 300 forintos fizetéssel. Popper szintén Bécsben szerzett diplomát (egyébként miskolci születésű), három szakvizsgát szerzett (sebészet, szülészet, szemészet). 1874-ben a tífuszjárvány idején kifejtett tevékenységéért Ferenc József lovagkereszttel tüntette ki. Számos külföldi és hazai folyóiratban jelentek meg tudományos cikkei, 1894-ben, 70 esztendős korában halt meg Miskolcon. Tehát Popper volt a tulajdonképpeni igazgató, a gyógyításba díjtalanul Schnirch is besegített, s volt egy ápoló is, Jaruga Ferenc egykori megyei hajdú évi 48 Ft fizetéssel. A napi ápolási díj 24 krajcár, az elmebetegeké 36 krajcár. Első betegük a kisrőcei Kostyó Mária volt, aki gyógyultan távozott. 1856ben összesen 185 beteget ápoltak. 1857 nyarán Miskolcra látogatott Ferenc József, s kíséretének egyik tagja, gróf Szirmay rosszul lett a városban. A király fogadásán részvevő Schnirch agyvértódulást állapított meg, s a grófot a tetemvári koródába vitette, ahol Popper dr. érvágást alkalmazott. Később a császár meglátogatta hívét a kórházban, s elégedetlenségének adott hangot a szegényes körülmények láttán, ti. a város tulajdonát képező várszerű épület összedőléssel fenyegetett. Martonffy megyefőnök később igyekezett a kórház helyzetén javítani, gyakran támogatta gyűjtésekkel Majtényiné Beniczky Mária, de a színház is tartott jótékonysági előadásokat, az intézmény megsegítésére. A zsúfoltság csökkentése érdekében a város megvette a szomszédos Balla-féle házat, ahol az elmebetegeket helyezték el, így 34-re emelkedett az ágyak száma. Egyébként 1881-ben, Tisza Kálmán kíséretében Ferenc József 4 A Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület jubileumi évkönyve 1847-1937. Szerk. Henszelmann Aladár. Bp. 1938. - 33. p.